A klímaváltozás a burgonyának sem kedvez: hazánkban öntözés nélkül ma már nem érdemes ezt a növényt termeszteni, ezért a gazdálkodóknak a magyar nemesítésű fajták jelenthetik a biztonságot. Ezek a fajták a mi éghajlati körülményeink között lettek nemesítve.
Az egyenetlen vízellátást, az időszakos hő stresszt jobban tűrik azokkal a fajtákkal szemben, amelyeket többségében külföldön nemesítettek. A másik előnye, hogy többször visszaültethetők, vagyis az a termelő, aki megveszi a MATE által nemesített vető burgonyát, három-négy alkalommal még vissza tudja ültetni jelentős termésveszteség és minőségromlás nélkül. Ez abból adódik, hogy ezek a fajták vírus rezisztensek, sőt többségük még fonálféreg- és varasodás ellenálló, de akár kevesebb növényvédőszer költséggel is termeszthető.
Az ágazatra a vásárlói szokások változása is hatással volt. Néhány évtizede a családok még egész télire egyszerre vásárolták meg a burgonyát, ma már viszont folyamatosan, kisebb mennyiségeket vesznek. A gazdaságok nagy része azonban nem rendelkezik a zöldség tárolására alkalmas infrastruktúrával. Polgár Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója szerint kevés az a hűtött, párásító rendszerrel rendelkező korszerű tároló, amellyel hosszú távon, a következő év tavaszáig jó minőségben el lehet tárolni a burgonyát. Mivel ilyenek nincsenek, kénytelenek a szezon elején viszonylag dömpingáron, alacsonyabb jövedelmezőséggel túl adni rajta –tette hozzá.
A burgonya az egyik legfontosabb alapvető élelmiszerünk, hazánkban ebből a zöldségből a legnagyobb az egy főre jutó éves fogyasztás, csaknem 28 kilogramm. Az itthon megtermelt burgonya valaha a teljes magyar piac ellátására elegendő volt, ma már viszont importra szorulunk. Az ország egyik legfontosabb termesztő körzetében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is visszaesett a termelés, 760 hektár területen foglalkoznak vele. A kilencvenes években csak Balkányban és környékén meghaladta az ezer hektárt a burgonya termesztése.
A lengyel burgonya felszedésével és értékesítésével érezhető igazán a hazai zöldség kiszolgáltatottsága. A hazai termesztők ezért úgy gondolják, hogy egyetlen kamion burgonyán többet nyernek, mint a sajátjukon. Az Agrárminisztérium célja, hogy 2030-ra hazánk önellátó legyen burgonyából, ehhez elengedhetetlen az ágazat versenyképességének növelése. A szakemberek szerint a tudományos háttér, a megfelelő genetika, valamint a legkorszerűbb eszközök és technológiák rendelkezésre állnak. A szaktárca az öntözésfejlesztésre is jelentős forrásokat biztosított. A Közös Agrár Politika stratégiai terve pedig kiemelt hangsúlyt helyez a burgonyatermesztés támogatására.
A változó környezeti és gazdasági körülmények az agráriumban egyre fontosabbá teszik az okszerű és hatékony növényvédelmi tevékenységet a gazdálkodók számára. A kérdéskör fontosságára tekintettel hírportálunk, a novenyvedoszer.hu (NSZ) megkérdezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértőit a témáról. Az alábbiakban közreadjuk a kérdéseinkre adott válaszokat.... ➜
A kertészkedés egyre több embert ragad magával, így elmondhatjuk, hogy a reneszánszát élő ágazatról van szó. Ennek egy modern kori formájaként említhetjük a város... ➜
Idén nyolcadik alkalommal írta ki az Agrotrend Csoport a Magyarország Legszebb Birtoka díjazást, amelynek ötletgazdája Mátrai Zoltán arról számolt be, hogy ez alkalommal... ➜
A spenót kiemelkedő fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt az egyik legmagasabb táplálkozási értékkel rendelkező zöldségféle. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK... ➜
Online konferenciasorozatot indít a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. A három eseményből álló tájékoztatás célja, hogy hozzásegítse a feldolgozóüzemeket, a kertés... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.