Tejpiaci dilemma: Minőségi hazai, vagy olcsó import?

2024.03.13

Megváltoztak tej- és tejtermék-fogyasztási szokások: kevesebbet veszünk és eszünk, mint 30-40 évvel ezelőtt. Átrendeződött a piac is, ugyanis ma már a boltokban számtalan külföldi termékkel versenyeznek a hazai áruk. Eközben a termelők bevételét a drága takarmányok és az alacsony felvásárlási árak is csökkentik.

A szarvasmarhatartók életét tavaly némileg könnyítette az, hogy kiváló szenázst tudtak készíteni, viszont a tej felvásárlási ára az önköltség szinten, vagy talán kicsit magasabban volt. Az árak jelenleg lefelé mozdultak el, mert csökkent a kereslet és kevesebb tejtermék kerül az asztalra. Ennek oka részben a gazdasági helyzetben, másik oldalról a tejpótló növényalapú termékekben, az életmódváltásban keresendő, de a legnagyobb tényező a gazdasági helyzet, vagyis a tejtermelés csökkenése. Emiatt az állatlétszám és a fogyasztási szint is csökkent. Ha a 2021-es esztendőt vesszük bázis évnek, akkor a következő két évben lefelé indultak el a folyamatok. A telepek és a farmok száma is csökkent, miközben elkezdődött egyfajta koncentráció. A tehenek fajlagos termelési átlaga növekszik, ami az előbbi negatív folyamatokat valamelyest kompenzálja, de a versenypiac továbbra is keményen diktálja a feltételeket, de ez sem állította meg a bio- és a prémiumtermékek keresletének nagy mértékű csökkenését Európa-szerte.

A Körös-Maros Biofarmon komoly odafigyeléssel és nagy hozzáértéssel készül az asztalra kerülő tej immár negyedszázada, amelynek fenntartásához sokat fektetnek be a szakemberek. Ráki Ferenc tulajdonos a biogazdálkodás, vagyis az ökológiai termelés elkötelezettje, amelybe egyaránt beletartozik a vegyszermentes növénytermesztés és állattenyésztés. Mint mondja, a hozamok csökkentek a hagyományos telepekhez képest, de cserébe nem kell tartani az élővízbe beszivárgó kiszórt vegyszerektől, melyeket felszívnak a növények, majd megesznek az állatok, ami tovább jut az emberi szervezetbe. -Oda kell figyelni továbbá a környezetvédelemre és az állatjóléti szabályokra, például a nagyobb férőhelyek biztosításával. Ennek, valamint az egyéb szabályok alkalmazásának ára van -tette hozzá.

A szakember szerint az olcsóbb, import termékek versenyhelyzetet teremtenek és lefelé nyomják a hazai minőségi termékek árát. Hozzátette: „A támogatások kompenzálnak ebből valamit, de a fogyasztást nem tudják befolyásolni, ami az ebből kieső bevételt fedezné. A Körös-Maros Biofarmnak 700 tehénből és 800 növendékből áll az állománya, amelynek a zsír- és fehérjetartalma sokkal magasabb, mint a a kifejezetten tejtermelő állatoké”.

Alapélelmiszer, melyet a legnagyobb mennyiségben fogyasztunk. Elvileg
Az itthon megtermelt nyerstejet itthon is kellene feldolgozni és nem export piacokra juttatni – ezt sürgeti Tejtermék Tanács ügyvezetője. Harcz Zoltán szerint ez nagyobb bevételt adna a magyar feldolgozóiparnak és kiszorítaná a külföldről érkező, olykor alacsony minőségű sajtókat. Ennek ellenére a magyar fogyasztók továbbra is előnyben részesítik a hazai termékeket.
Csak néhány ide vonatkozó adat: 120 ezer tonna sajt és túró előállítás történik egy évben Magyarországon. Mindkettőt együtt kezeli a statisztika, hiszen a túró is egy sajttípus. Tavaly 25 ezer tonnát tett ki a trappista és az ömlesztett sajt termelés. A statisztikában megjelent a rögös túró, ami az első olyan hazai tejtermék, melyet az unió is elismert. Túrót évente 12 ezer tonnát állítunk elő. Ezek szép számok, amelyek jól fogynak az export piacokon, így Olaszországban, Romániában, vagy Jordániában. Mivel jelentős mennyiségű sajt megy ki az országból, ezért importra is szorulunk, különösen a félkemény sajtokból, amelyekből tavaly 50 ezer tonnás mennyiség érkezett hozzánk. Nagyjából minden második kilogramm sajt import, de ezen változtathat az, amikor megjelennek majd az élelmiszeripari beruházási pályázatok, ahol a tejfeldolgozók végre tudnának fejleszteni. Ebben reménykedik a szakmai szervezet.

A hazai éves sajtfogyasztás 8-10 kilogramm, az európai átlag ennek a duplája. Az ágazat terve az, hogy emelni kell az egy főre jutó mennyiséget - lehetőleg hazai tejből. Az importtal egyáltalán nincs gond a termelők szerint, hiszen óriási választékot kínál a vevőknek, a probléma az, amikor például a német terméket jóval az előállítási ár alatt dobják be a magyar piacra, hogy itt vezessék le a sajtfelesleget.

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

Kapcsolódó cikkek:

2024 fordulatot hozhat az állattenyésztőknek

Amíg a növénytermesztők az elmúlt tíz évben megfelelő körülmények között dolgozhattak, addig az állattenyésztők ezt nem mondhatták el magukról. Annak azonban örülhettek például a sertéstenyésztők, hogy az átvételi árak kedvezően alakultak, de az imputárak továbbra is magasak, ezért a nyereségtartalmát ez nagy mértékben befolyásolja a gazdálkodásnak. Erről, valamint a többi ágazat kilátásairól is beszélt Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.