Mi okozza a gyümölcsfák daganatos kinövéseit?

Gyakori a sejtburjánzás anövényeken, például azakácfán, ezért fontos, hogy világosan megkülönböztessük a növényeken látható sejtburjánzásokat és azok lehetséges kiváltó okait. A szövetburjánzást a népnyelv sokszor „rákos daganatnak” nevezi. Zsigó György növényorvos tanácsai erről szólnak.

A kiváltó okok között lehetnek kórokozók is, hiszen például a vírusok és a baktériumok is kiválthatják. De lehetnek a növényi sejtburjánzásnak élettani okai is: ilyenek a növényi sebszövet képződések, például akallusz, asebhegesztés, vagy aszövetpótlás. Növényi szervek kisebb sebfelületén az élő sejtek fala általában elparásodik, nagyobb mérvű sebzések esetében a felszín alatti élő szövetekben másodlagos osztódó szövet jön létre, amelyet sebkambiumnak vagy pedig hegesztőszövetnek nevezünk. A növényeknél a sebzések helyén gyakran nagymértékű sejtburjánzás, vagyiskallusz-dudor lép fel, amelyben járulékos rügyek vagy gyökerek fejlődhetnek. A faiskolai szemzések ésoltások forradásai is első fázisában sebhegedésnek tekinthetők.



Gyümölcsfák és díszfák daganatos betegségeiről van szó, de mitől keletkezhetnek akár emberi fej nagyságú daganatok azakácfákon? Nincs hasonlóság az emberi szervezetben növekvő tumorhoz, viszont nagyon sok háttere lehet egy ilyen szövetburjánzásnak, akár genetikai, élettani okokból is kialakulhatnak, de rovarok, gombák, vírusok és baktériumok károsítása nyomán is válaszolhat az élő fa szervezete azzal, hogy egy tumort képez, amelynek az a háttere, hogy megpróbálja elzárni azokat az edény nyalábjait, ahol a kórokozók és kártevők esetleg tovább terjedhetnek. A biológiai háttere pedig az lehet, hogy a sebzésben a megdagadt részt újra megtámadó károsító válaszára újabbsebzéssel válaszol a fa, tehát így növekszik a daganat.

Tóth József, a legismertebb hazai erdészeti növényvédelmi szakember írt egy könyvet, amelynekegyik része kimondottan az akác növényvédelméről szól. Ebbenő sem tudja egyértelműen elkülöníteni a kórokozót. Megemlíti a fuzáriumot is, amelytől úgynevezett kéregrák alakulhat ki, de ettől még nem keletkezik olyan nagy méretű daganat az akác törzsén, viszont a levelek is ugyanúgy fuzárium toxinnal lehetnek megfertőzve. Megemlíti a csomorosságot, ami egy erdészeti népi kifejezés, amikor a buja, kis akáctörzsből kitörő elágazásoknál kialakulhatnak ezek a hatalmas gumók, ezért a szakember ezt nem a kórokozóra vezeti vissza, hanem az akác nagyon erős növekedéséből fakadhat. A saját kérgének, a szállító edényrendszerének a megsértése miattkeletkezhetnek akár a nagy daganatok.

Ezeket az utcai akácfákat próbálják rendszeresen gömb formára durván visszavágni, ezért a metszés is okozhatja az előbb említetteket. Agyümölcsfák fiatalítására is figyelni kell,amikor az elöregedett fák váz ágait akár egy méterre is visszavágjuk a törzshöz, majd várunk arra, hogy a kéregben lévő elfekvő rügyekből kitörjenek azok az elágazások, amiből esetleg majd egy új lombkoronát kifejleszthetünk. 

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink