Tuskógomba: egész erdőt képes kipusztítani

2023.09.03

Világszerte fontos növénypatogén gombákról tártak fel új, fontos információkat a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, amelyet a Nature Microbiology hasábjain tettek közzé – tájékoztatott a közelmúltban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)

A Nagy László kutatócsoportja által vezetett nemzetközi együttműködés új publikációja a növénykórokozó tuskógombafajok (Armillaria) eddig ismeretlen titkairól számoltak be. A többek között az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), az amerikai egyesült államokbeli Joint Genome Institute, a Soproni Egyetem és az ausztráliai Western Sydney University együttműködése során feltárták a tuskógombafajok növényi kórokozó és biomassza-lebontó képességének genetikai hátterét.

A tuskógombák a Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartoznak, egyes kolóniáik korát 8000 évre, méretüket közel 1000 hektárra becsülik. Azonban nem a koruk vagy a méretük a leglényegesebb tény, hanem kórokozó képességük. A tuskógombák ugyanis a mérsékelt égövi erdők egyik legpusztítóbb kórokozói, bizonyos területeken például egész erdőket tudnak kiirtani. A talajban túlélő struktúráik ugyanis, az úgynevezett rizomorfjaik (szaporítóképletek) segítségével hosszú ideig életben maradnak, akadályozva az újraerdősítéseket.

A Lendület, az Európai Kutatási Tanács (ERC), valamint korábban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) programjainak támogatásával megvalósuló kutatás új genomszekvenálásokat (bázissorrend meghatározás), bioinformatikai analíziseket, valamint kiterjedt génexpressziós (génkifejeződés) és molekuláris biológiai vizsgálatokat foglal magába. A most megjelent tanulmányban a kutatók elsőként tudták megmagyarázni a tuskógombák több meglepő tulajdonságát, többek között az élő növények fertőzésében, illetve kolonizációjában szerepet játszó fontos gének feltárásáról adtak tájékoztatást. Ezek a gombák az élő és az elhalt fás növényi részeket nagy hatékonysággal tudják lebontani sejten kívüli, úgynevezett extracelluláris enzimrendszereik révén, ami többek között a bioüzemanyagok előállításában is perspektívát jelenthet. A kutatók a növényi biomassza lebontásában részt vevő enzimrendszereket, valamint a tuskógombákra jellemző, enzimekkel kapcsolatos egyediségeket is feltárták.

A projekt fontos részét képezték az ausztráliai kollaborációs partner, Jonathan Plett által végzett kísérletek, amelyekben növényekben fejlesztették ki Armillaria-fajok feltételezett patogenitási faktorait. Ezek a kísérletek kimutatták, hogy egyes szekretált Armillaria-fehérjék a növényi sejtek elhalását okozzák, így hozzájárulnak a növény kolonizációjához. Mivel az Armillaria-fajokban egyelőre nem működik a genetikai módosítások egyik elterjedt eszköze sem, az ilyen kísérletek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kórokozás genetikai hátterének feltárásában.

A kooperáció nagy visszhangot kiváltó korábbi munkája után a most megjelent tanulmány fontos előrelépést jelent az Armillaria-fajok elleni jövőbeli küzdelem terén, mivel számos fontos célgént és mechanizmust kijelöl, amelyekre további kutatások épülhetnek. Emellett a publikáció Neha Sahu PhD-hallgató SZBK-beli fő munkája is volt, aki ezzel az első-szerzős cikkel sikeresen zárta az intézetben végzett kutatását, amelyet az egyesült királyságbeli The Sainsbury Laboratoryban folytat – tartalmazza az ELKH ismertetése.

Ezeket is olvasta már?

Sikeres innováció segíti a tej fehérjefrakcióinak gyors és hatékony szétválasztását

2024.03.26

A 32. Magyar Innovációs Nagydíj bíráló bizottsága sikeres innovációnak minősítette a MATE égisze alá tartozó Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. fejlesztését – jelentették be az Országház Felsőházi Termében rendezett díjkiosztó ünnepségen. Az elismert eljárás az eddigieknél gyorsabban és nagyobb felbontás mellett képes a tej fehérjefrakcióinak, azon belül is a béta-kazein A1 és A2 variánsainak szétválasztására.... ➜