Ezt teszi a szervezettel a josta bogyó

A josta bogyó L-aszkorbinsavat és antociánokat, cianidin- és delfinidin származékokat is tartalmaz. Ezek antioxidáns hatása jól ismert. Legjobb megoldás az antioxidáns hatás megőrzése céljából a bogyót fagyasztva tárolni és közvetlenül fogyasztás előtt feldolgozni.
 
Az emberi szervezet egészsége megőrzésének egyik igen fontos lehetősége a helyes táplálkozás. A korszerű táplálkozási ismeretek ebből a szempontból különösen kiemelt szerepet tulajdonítanak a növényi nyersanyagoknak és termékeknek. Ezek az anyagok számos olyan vegyületet tartalmaznak, amelyek a szervezet számára kalóriát esetleg nem adnak, de a szervezet egészséges és zavartalan működése szempontjából fontosak. Ide tartoznak például a vitaminok és az antioxidánsok is. Egyes vitaminok antioxidáns hatással is rendelkeznek, ilyen például a C-vitamin. Az antioxidánsok igen sokféle típusú, főleg növényekben előforduló vegyületek lehetnek, amelyeknek az a közös tulajdonságuk, hogy meggátolják a szervezetben lejátszódó káros oxidációs folyamatokat, amelyek különböző súlyos megbetegedésekhez vezethetnek.



„A josta bogyó egyes külföldi országokban jól ismert és kedvelt, üdítő gyümölcsöt érlel. Hazánkban az 1980-as évektől ismert különösképpen még nem elterjedt, hazai ipari feldolgozásáról keveset tudunk”.

Tekintettel arra, hogy a külföldi irodalomban mind C-vitamin tartalmáról, mind antioxidáns hatásáról pozitív megállapítások születtek, ezért egyre többen fedezik fel a szervezet számára hasznos tulajdonságait.
 
 A josta története
A Josta egy keresztezés eredménye, fekete ribizliből (R. nigrum) és egresből (R. uva-cripsa). A josta elnevezése így a két növény első szótagából származik: Johannisbeere és Stachelbeere. Az első keresztezést vad ribizliből (Ribes succirububrum) és több egresfajból (Ribes uva-crispa) végezte 1922-ben. Elsődleges cél akkoriban a bogyós gyümölcsök lisztharmat rezisztenciájának kialakítása volt.

1970-es évek végétől termesztik Nyugat-Németországban. Körülbelül ezekben az időkben tenyésztettek ki az NDK-ban hasonló hibrideket fekete ribizliből és egresből, melyeket Erwin Bauer Jochelbeere név alatt terjesztette el. Magyarországon 1983-ban kapott állami elismerést

Bokra nagyon erős növekedésű, vastag, ritkán álló szárrendszerrel. Levelei közép nagyok, háromkaréjúak, fényesen zöldek, inkább a köszmétére hasonlítanak, mint a fekete ribiszkére. Vesszői és a rajta lévő rügyek alaktani szempontból a fekete ribiszkéhez állnak közelebb, de a vesszők színezettebbek, a rügyei testesebbek. Sziromlevelei lilásan mosott színűek. A bogyók intenzíven nőnek, fürtökben fejlődnek, a fekete ribiszkétől nagyobbak, a köszmététől kisebbek. A fekete ribiszkére emlékeztető, de erősebb vesszői tüskétlenek.
Virágzása április első dekádjában megindul. Július közepén kezd érni, érési ideje kb. két hétig tart. Hazánk éghajlata általában megfelelő a termesztéséhez. A faj mindkét szülője északi származású, ennek alapján a téli fagy a gyökérben, a szárrendszerben és a rügyekben kárt nem tesz. A félárnyékot elviseli, sőt homoktalajon ennek előnyei is lehetnek. Csapadékigény szempontjából közelebb áll a fekete ribiszkéhez, az aszályt, a hosszabb száraz periódusokat nehezen viseli. A mélyebb fekvésű, szerves anyagokban gazdag talajokat kedveli.
 
A gyümölcs jellemzői
Rügyenkénti 3-5 virágból átlagosan 3,7 bogyó képződik. Bogyói nagyok, megnyúltak, kerekdedek. Átlagos bogyótömege 2,4g, átmérője 14,6g. Ízét tekintve mindkét szülőtől „örökölt” valamit. Kitűnő gyümölcslé és zselé készíthető belőle. Mivel olajmirigyet nem tartalmaz, a jostának nincs meg a tipikus ribizli- íze. Az egres frissítő savanyúságához áfonyaszerű íz társul.
Kutatási eredmények szerint a josta teljes antocianin tartalma 43-89 mg/100 g bogyó. A különböző genotipusoknál jelentős eltérések lehetnek. Egyes szerzők szerint az antocianin tartalom akár 467 mg/100g is lehet. Más szerzők kimutatták hogy a josta bogyó, a fekete ribizli és egres hibridje, antocianin tartalom szempontjából a fekete ribizli delfinidin és cianidin glukozidjai és rutinozidjai, valamint az egres cianidin glukozidjának és rutinozidja között van. Az antocianinok közül a cianidin és delfinidin cukor illetve sav származékai találhatók meg a különböző alfajokban. Ezek a vegyületek elsősorban rendelkeznek antioxidáns hatással, fém-komplex képző és szabad gyök-fogó tulajdonságaik révén.

Az antioxidáns hatást növeli a bogyó jelentős L-aszkorbinsav tartalma és emellett több, fenol vegyület elsősorban fenol savak, amelyeket szintén számításba kell venni az antioxidáns hatás vizsgálatkor.

Ily módon pozitív szerepet töltenek be az emberi egészség megőrzésében, csökkentve a rák keletkezésének lehetőségeit, szív és érrendszeri megbetegedéseket és még több káros elváltozást az emberi szervezetben. Egyes kutatók szerint a 88% víztartalmú friss josta bogyó teljes antocianin tartalma kb. 46 mg/100 g bogyó. 

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink