Dr. Aponyi Lajos legújabb szántóföldi növényvédelmi írásában a mostani enyhe időjárás fényében elemzi és előrejelzi a növényvédelemmel kapcsolatos fontos teendőket, továbbá kitér a mezei pocok invázió aggasztó helyzetére.
Február utolsó dekádjában folytatódott az ilyenkor megszokottól több fokkal melegebb időjárás. Éjszakánként ugyan fagypont körüliek a hőértékek, de nappal jellemzően 10-15 C0 a levegő hőmérséklete. A talajok nedvességtartalma megközelíti a telítettségi állapotot, a talajvízszint pedig a tavaly tavaszi szintnél jóval magasabb, így van tartalék a tavaszi-nyár eleji növényfejlődéshez. A talajmunkát még nem érdemes erőltetni, mert „nyers a talaj, bár vannak gazdák, akik vetettek kora tavaszi kalászosokat. Már a „nitrát direktiva” szerint is kijuttatható az első nitrogén fejtrágya adag, így ez most a legfontosabb tápanyag pótlási teendő, mert az őszi árpa, a búza és a káposztarepce szemmel láthatóan is igényli a talajból már igencsak hiányzó tápelemet.
Az őszi árpa és búza vetések növénykórtani állapotában egy hét alatt alig történt változás, a jobbára csapadékmentes időjárás és a jelenlegi hőmérséklet a kórokozók terjedését nem segítette. A határszemlék alkalmával a most növekedő fiatal levélkék egészségi állapotát kísérjük figyelemmel.
A kukorica és napraforgó talajok talajlakó kártevő létszámviszonyait már most feltérképezhetjük, mert megkezdődött a drótférgek és a cserebogár pajorok vándorlása a talajok felső rétegébe. Hatékonyan csak megbízható létszámviszonyok esetében tudunk tervezni és védekezni a talajlakó kártevők ellen.
Az országos mezei pocok helyzetben radikális változás nem történt. Néhány körzetben csökkent ugyan a fertőzés, de a jelenlegi létszámviszonyok most is a veszélyességi küszöbérték többszörösét teszik ki. Aggasztó több évelő pillangós tábla állapota, de sok a teljességgel „kilyuggatott” árpa, búza és repce vetés is, aminek újravetés lesz a vége napraforgóval vagy kukoricával. Sok ugyan a ragadozó madár, de nem tudják eredménnyel felvenni a harcot a mezei pocokkal.
Forrás: www.magyarnovenyorvos.hu
Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló... ➜
Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy... ➜
A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé... ➜
A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.