A hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően az idén tavasszal a megszokottnál három héttel korábban indult a spárga szedése a hazai kertészetekben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB közös piaci körképe szerint a mintegy 1437 hektáron termesztett zöldség iránt egyre nagyobb az érdeklődés a hazai piacon is. Míg korábban szinte az összes itthon megtermelt spárga a külpiacokra került, ma már a termés fele a magyar fogyasztók asztalára kerül.
Hazánkban mintegy 1437 hektáron foglalkoznak spárgatermesztéssel a gazdálkodók, ahonnan éves szinten mintegy 5000-5500 tonna termést takarítanak be. Ugyanakkor míg a korábbi években a spárga szedése április végén kezdődött, az idén a hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően már jóval korábban, április elején elindult. Legnagyobb termőterületeink Bács-Kiskun és Csongrád vármegyében találhatók, ezen kívül Hajdú-Bihar és Békés vármegyében foglalkoznak még jelentősebb spárgatermesztéssel. A hamarosan elérhető európai uniós támogatásoknak köszönhetően tovább emelkedhet a hazai termőterület. A KAP Stratégiai Terv keretében megjelenő kertészeti beruházási támogatások közül az ültetvénytelepítések támogatása pályázat kapcsán spárgaültetvények telepítésére is nyerhetnek támogatást a kertészetek.
A spárga a sípok színe szerint négy típusba sorolható: fehér, lila, lilászöld és zöld, de ugyanarról a növényről van szó. Ha akkor szedik le, amikor még ki sem bújt a földből akkor a színe még fehér - ezért termesztik a fehérspárgát földből készített bakhát alatt takarással -, de ha már kibukkant, napfény hatására lilássá válik. A sík művelésű zöld spárgát akkor takarítják be, amikor már a teljes hajtás a föld felett van és a napsütés élénk zöldre festette. Laza homokos, humuszban gazdag talajban nő leginkább, innen a legegyszerűbb betakarítani nedvdús hajtásait. Áprilistól kezdve egészen június végéig kapható. Konzerv formában egész évben elérhető.
Hosszú ideig a hazai termés szinte egésze a külpiacokra került, az utóbbi évek belső fogyasztás emelkedésének köszönhetően ma már az itthon megtermelt spárgamennyiség fele a magyarok asztalára kerül. A magyar spárga legjelentősebb felvevőpiaca Németország és Svájcba, de Finnországba és Svédországba is szállítanak a hazai termelők.
Hagyományos szőlő és borfajtáink közé tartozik a kadarka, a Dél-Alföldön nagy múltra tekint vissza a termesztése és készítése. Ez volt az első olyan fajta Kiskőrösön és környékén, ami megjelent és óriási gazdasági fejlődést indított el. Ez a térség valamikor állattartással és legeltetéssel foglalkozott, aztán a filoxéra járvány adta meg a lehetőséget a Homokhátságnak, hogy szőlőtermesztéssel foglalkozzanak – így jelent meg elsőként a kadarka és volt meghatározó egészen a rendszerváltozásig. A szőlőtermesztés szerencsére most is meghatározó szerepet játszik a Dél-Alföldön: az önálló hegyközségek közül a 2600 hektárjával a Kiskőrösi Hegyközség a legnagyobb az országban, tehát még mindig óriási szőlőterületeik vannak. Bár a kadarka eredetileg a Balkánról került hazánkba, évszázadok alatt a magyar borkultúra meghatározó elemévé vált. Ma már a magyar fajták közé sorolják.... ➜
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló... ➜
Aranyérmet kapott a Dereszla Pincészet száraz Furmintja a Japánban nemrégiben megrendezett Sakura Nemzetközi Borversenyen. A bor egyébként nem ismeretlen az országban, ugy... ➜
A borászok már nagyon várják a tavasszal meghirdetendő pályázatokat, amelyek lehetővé teszik többek között szőlészeti gépek, technológiai berendezések beszerzésé... ➜
A szőlő-és borágazat jelentős technológiai és tudásigényes ágazat, ahol az nyer, aki gyorsabban látja meg az alkalmazkodás új irányát és a kínálkozó információ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.