Régen elkéstünk az öntözés fejlesztésével – állította Farkas Sándor államtitkár, aki egyébként kiváló gyakorlati szakember is. A talaj vízszintjének csökkenése miatt olyan mélyen van a nedvesség a talajban, hogy a növények gyökere nem éri el. Hozzátehetjük: a rendszerváltást követő kormányok közös mulasztása és felelőssége az öntözés mostani, siralmas állapota. A rendszerváltás előtt 300-350 ezer hektáron öntöztek, most alig haladja meg a 100 ezer hektárt az öntözött terület. - írja a szaktudas.hu oldala.
Magyarország lecsapolása folyik
A kutatók évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek a mezőgazdaság számára is káros tendenciákra. A gyakorló szakemberek is tapasztalhatták, hogy kevesebb csapadék esik le, de intenzívebben, aminek következménye, hogy a nagyobb része elfolyik, és csak kevesebb szivárog a talajba. Igy aztán maradtak a száradó térségek, a gyakoribb aszályok. A 2022-es rendkívüli aszály 100 milliárdos károkat okozott a mezőgazdaságnak.
Kép: pixabay.com
Ha ezt még lehet fokozni, a tudósok szerint nincs is vége a káros folyamatoknak, mert Magyarország ökológiai értelemben a legmagasabb sérülékenységi területek közé tartozik. A hazai átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás értékénél. Az idei korai tavasz is arra figyelmeztet, hogy erősödik a felmelegedés, szárazabbá válik az éghajlat.
A Duna-Tisza közén ezt már jól érzékelik, ahol a természetes vegetáció átalakulóban van. A Homokhátságon egyre kevesebben tudnak megélni a mezőgazdaságból, korábbi termőterületek esnek ki a művelésből. Az intenzív öntözés segíthetne ezen, de paradox módon a vizet ugyanabból a vízbázisból emelik ki, amelynek kritikus csökkenése magát a problémát okozza. Ha más forrásból nem lesz elérhető a víz, az öngerjesztő folyamat visszafordíthatatlanná válik.
Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy a klímaváltozás és az öntözés egymás mellett haladt, sajnos a romlás irányába. A száradó térségek dacára az öntözött terület harmadára esett vissza. Ez a folyamat egyáltalán nem jellemző Európára, mert itthon a termőföld másfél százalékát öntözzük, az uniós átlag pedig 8-9 százalék.
Kép: pixabay.com
Még 2014-ben létrehozták az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet, amelynek deklarált célja volt a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása. Öt évvel később a Nemzeti Földügyi Központban megalakult az öntözésfejlesztési főosztály, amely az öntözéses gazdálkodás népszerűsítését, az öntözési közösségek megalakulásának támogatását tűzte ki célul. A friss hírek szerint most éppen megszűnőben van a földügyi központ. Tavaly megváltozott az öntözési közösségek elnevezése is, helyette a fenntartható vízgazdálkodási közösség elnevezés az érvényes.
Lendületet kaphat az öntözés
Az idén remélhetően újabb lendületet kaphat az öntözés fejlesztése. Néhány hetes hír, hogy 40 vízgazdálkodási projektet 19.5 milliárd forint értékben támogatott a kormány. A KAP stratégiai tervében 70 milliárd áll rendelkezésre az új öntözési berendezések beruházására és a technológiák fejlesztésére. Ehhez olyan pályázatok jelennek majd meg, amelyek szorgalmazzák a fenntartható vízgazdálkodási közösségek létrehozását, és ezek működési költségeit 90 százalékban vissza nem térítendő támogatásban is részesítik.
Ha ez az új lendület kitart odáig, hogy 2030-ban 400 ezer hektáron öntözünk, akkor elérjük a mostani uniós átlagot, a 8 százalékos öntözött területet.
A sikeres pályázati anyagok kidolgozásához szakmai információkat a szaktudas.hu oldalon találhatnak a gazdák.
Az öntözés stratégiai fontosságú fejlesztéssé vált
Folytatódik az öntözésfejlesztési beruházás a Lajta–Hanság Zrt. termőföldjein, ahol a júniusi átadást követően újabb területeket vonnak be az öntözésbe. A 620 hektár idén már komoly...
A fokozott kereslet alapján könnyen elképzelhető, hogy jövőre megindul a szója termőterületének növekedése, 3 éven belül pedig hat számjegyűvé válhat a szójával vetett terület. Ez lényegében duplázódást jelent majd, és komoly kihívás elé állítja a fehérjenövény vetőmag-előállítóit, forgalmazóit, integrátorait. A gazdasági realitás azonban kétségkívül indokolja a kisebb költséggel és stabilabban termeszthető szója térhódítását.... ➜
Nitrogén- és gázárak, logisztika és term(el)ésbiztonság a kukoricával összevetve A gáz, a műtrágya és egyéb inputanyagok áremelkedése rákényszeríti a gazdálkod... ➜
Bátran kijelenthetjük, hogy az idei év egyik nagy túlélő növénye és nyertese a szója, ráadásul az öt év termésátlagai alapján, a terméskiesést tekintve kétszer ... ➜
A klímaváltozás egy eldöntött kérdésnek tűnik. A 2022-es évszázados aszály, az energiaválsággal együtt lehet a katalizátora a megújulásnak a növénytermesztők k... ➜
Az idei év nehézségeit látva sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a kukorica helyett, vagy mellett más növény termesztése után néznek. Nem árt azonban tudni, ho... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.