Veszélyes lehet a túlzott fahamu adagolása

A színtiszta fahamu hasznos lehet a növényeinknek, de nem árt tudni, melyik növény esetében érdemes, s melyiknél nem ajánlott a használata. Ráadásul azzal is jó tisztában lenni, hogy a színes nyomdaipari termékek, reklámanyagok káros vegyületeket tartalmazhatnak.

Sokan kérdezik, hogy fa hamuja jó e a fákra, vagy a fák tövére, virágokhoz, esetleg a zöldséges kertbe. Tudni kell, hogy lúgos kémhatású és a savanyú talajt igénylő növényeknél eleve nem szabad használni, mert ott súlyos károkat okozhat, például az áfonyánál, szelídgesztenyénél, a rododendron féléknél, vagy az azáleáknál. Nagyon sokan túlzásokba is esnek a fahamu használatával, gondoljunk csak arra, hogy egyes mérések szerint tíz és húsz százalék közötti káliumtartalma van. Ha ráadásul lakkozott, vagy festett fadarabokat égtünk el, akkor ebben az esetben még mérgező anyag is bekerülhet a fahamuba.



Felmerült az is, hogy szabad e keverni fahamuval a különböző nyomdaipari termékeket. Nagyon sok reklámújsággal találkozni, emiatt nyomdaiparilag és a vegyi anyagokkal összefüggésben megváltoztak a hagyományos nyomdaipari eljárások. A régi gutenbergi eljárás olyan festéket használt, amely természetközeli volt. A gázkorom megtartotta a feketeséget mind a mai napig. A kötőanyag lenolaj volt, ami folyamatosan filmesedett, ezáltal mindig jobban kötődött és nem dörzsölődött le. A mai világban műanyag termékekből vannak még a színezékek is. Tehát ha ezeket elégetjük és a fahamuhoz keverjük, akkor nem biztos, hogy jót teszünk vele, mert a mérgezettség tüneteit produkálja és a magas káliumtartalom miatt komoly káliumműtrágyának felel meg. Éppen ezért a zöldséges vetőágyásoknak a meztelencsigák elleni körbeárkolásánál is vigyáznék és csak tenyérnyi vastagságú fahamu réteget szórnék az ágyás körül, hogy meggátoljam a csigák bemászását.

Maradjunk a szakkönyvek által ajánlott 1-2 dekagramm / négyzetméter mennyiségnél, tehát ennyit szórjunk ki, mert ezzel valóban káliummal dúsítható a talaj és ez még olyan természetes formában is kerül be, ahol az egyéb sóhatás nem érvényesül. Ugyanezt lehet elmondani a komposztba szórásnál, mert ott sem érdemes vödörszámra adagolni fahamut. 

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink