24. óra: így fordíthatjuk vissza a talajpusztulást

Foltosodás, belvizek, tömörödés, pocokinvázió. Folyamatos jelzések ezek, amelyek egyértelműen a talajpusztulás következményei. Egyre többen hangoztatják ezért azt, hogy a termőtalajaink 80-90 százalékban komoly problémákkal küzdenek, ugyanis az intenzív gazdálkodás miatt végleg kihasználtuk az elmúlt 30-40 évben a talajainkat, amelyek eljutottak arra a szintre, hogy a legkülönbözőbb módon figyelmeztetnek bennünket.

A jövőben át kell gondolnunk, hogy milyen talajművelési eljárásokat használunk – kultúrától, csapadékmennyiségtől, pocokinváziótól függően. Nem szabad kijelentenünk azt, hogy nem használunk ekét, vagy hogy csak a forgatás nélküli eljárásban hiszünk, hanem okos talajművelőként kell gondolkodnunk és az adott időszaknak, valamint csapadék- és talajviszonyoknak megfelelően kell megválasztanunk a munkaeszközöket. Az elmúlt időszakban mind a gépesítés, mind pedig a mikrobiológia készítmények felhasználása terén, valamint a kormányzati irányvonalakkal összhangban – utalva az Agrárökológiai Programra – ebbe az irányba hatnak a felvilágosító kampányok. Ennek hátteréről és fontosságáról kérdeztük Umenhoffer Pétert, a Mikro-Vital Kft. cégvezetőjét, aki szerint az előbbi tényezők és lehetőségek alapján kell kiválasztani, hogy milyen készítményekkel próbáljuk akár a talajéletet javítani, akár a vetőmag csávázását megoldani.

-Ezek a jövő nagy kihívásai, amelyekhez a megfelelő háttér rendelkezésre áll a csávázás, vagy a szárbontás-, szármaradvány tekintetében, ami az egyik legfontosabb mikro- és makroelem tápanyaghordozó, amit vissza kell juttatnunk a talajba, hogy az abban rejlő nitrogént, foszfort és káliumot optimálisan adjuk vissza a természetnek. Nem biztos, hogy az elmúlt évek termésátlagait kell felülmúlnunk és minél nagyobb átlagra kell törekednünk, hanem minél optimálisabb inputanyag ráfordítással – növényvédőszer, műtrágya, mikrobiológiai készítmények – segítsük ezeknek a feltáródását és javítsuk a talajéletet -hangoztatta.

Kapcsolódó cikkek:

Ezért van jövője a forgatás nélküli talajművelésnek

Az aratás utáni időszakban mindig felmerül a kérdés, hogy mi legyen a szármaradványokkal? Sokan többféle megoldást fontolgatnak, de egy biztos, hogy ne tekintsünk rá amolyan nehezen megoldandó teherként. Ha a környezetbarát és talajkímélő szemléletet követjük, akkor ezek arra ösztönözhetik a gazdálkodókat, hogy hagyják ott a szántóföldeken, mert a legnagyobb bűn onnan elvinni, de ennél már csak a nagyobb vétek, ha egy hőerőműben elégetjük. Nyilvánvaló, hogy egy állattartó telepen nem kérdés az elszállítása, de utána szerves trágya formájában vissza is lehet juttatni.

Ezt teszi a földeken az elszaporodó mezei pocok

Az elmúlt időszakban több tényező is kedvezett a rágcsálók elszaporodásának. A hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremtett a pockoknak. Emellett az agrotechnika változása is felelőssé tehető az invázióért. Az európai uniós agrártámogatások feltételrendszerének változása miatt előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés, a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaroltatása. Így a pockok járatait nem bolygatják meg a termelők, és korlátlanul szaporodhatnak a rágcsálók. A pocok rendkívüli szaporaság jellemzi, hogy egy pár szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet, azaz egy populáció képes megszázszorozni magát.

Itt a megoldás: talajélet javítás a levegőből

Napjainkra az agrárium egyre szélesebb körben alkalmazza a drónok nyújtotta lehetőségeket. A mezőgazdaságban két fő alkalmazási terület a jellemző. Az egyik a monitoring a másik a kijuttató drónok használata.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink