Gasztrohősök: a svédasztallal csökkenthető a pazarlás

2024.04.12

Iskolában, óvodában, menzákon, vagy a közétkeztetésben már működik a módszer. Nem csak a választék nagy és a választás könnyű, hanem sokat segít az élelmiszerpazarlás visszaszorításában. Környezetünk védelmének szempontjából nem csak az élelmiszer termelés, de a fogyasztás fenntarthatósága is fontos. Négy éve jelent meg az a kormányrendelet, amely a hazai közétkeztetés minőségének javítását tűzte ki célul. A jogszabály előírja, hogy 2023-tól a közétkeztetésben legalább 80 százalékban a rövid ellátási láncból származó, vagy helyi alapanyagokat kell használni. Ez a hazai élelmiszeripart és a termelőket is segíti.

A rendelet kitér arra, hogy milyen forrásokból származhatnak ezek az élelmiszerek, és szerepel benne egy ajánlás, hogy mi az, ami előnyt élvezhetne. Az ökológiai élelmiszerek alkalmazása például ilyen kategória. Itt figyelembe kell venni, hogy ezeknek az ára hogyan alakul, és milyen kínálattal rendelkezünk az adott termékekből. Hazánkban számos olyan civil szervezet is van, amely azzal foglalkozik, hogyan lehet az élelmiszer fogyasztást fenntarthatóbbá tenni. A Felelős Gasztrohős Alapítvány kiemelt célja a környezettudatos, felelős étkezés elterjesztése és a hazai vendéglátóhelyek környezetvédelmi törekvéseinek segítése. Kiss-Szabó Eszter kommunikációs igazgató szerint a bio és helyi termékek bevitele a közétkeztetésbe lassú folyamat, amelyben a termelőknek is közre kellene működniük a nagy mennyiség biztosításával, ami sokszor nem könnyű feladat.

-Magyarországon körülbelül 10 ezer főző és tálaló konyha van és 2 millió ember veszi igénybe a közétkeztetést. Már a nagyobb közétkeztetők is próbálkoznak azzal, hogy az élelmiszer hulladék mennyiségét próbálják csökkenteni egy svédasztalos technikával, hiszen így a gyerekek csak annyit szednek, amennyire valóban szükségük van és csak azt választják ki, amit szeretnének elfogyasztani. Emellett már vannak olyan menzák, ahol bevezették a húsmentes hétfőt, vagy minden nap van valamilyen vegetáriánus étel – ez is egy lépés a fenntarthatóság felé összegezte a kommunikációs igazgató.

A NÉBIH 2016-ban indította el a Maradék nélkül programját szintén azzal a céllal, hogy mérsékelje az élelmiszer pazarlását. Azóta nagyon sok támogatást kaptak a szakemberek a pedagógusoktól, és 30 ezer gyermeket ért el a kezdeményezés. A látottak és tapasztaltak alapján a gyermek odahaza is tudja jelezni a szülőknek például azt, hogy a kenyeret le is lehet fagyasztani, vagy bizonyos zöldségfélék komposztálhatók. A fogyasztók 80 százaléka alábecsüli az élelmiszer hulladék mennyiségét, a felmérések alapján tízből nyolcan vélik úgy, hogy feleannyi hulladékot termel, mint amennyi a valóságban a háztartásában keletkezik. Egy évben egy magyar állampolgár átlagosan 60 kilogramm élelmiszer hulladékot termel, ami kisebb az uniós átlagnál, de a hatvanból 24 kilogramm elpazarlása is megelőzhető lenne.

A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el, ami összesen több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent.

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció