Teljesen mindegy, hogy az ország melyik részében gazdálkodunk, a talaj állapota feladatot ró a termelőkre a következő években. Gondoljunk csak a 2022-es aszályra, ami igazi tanulóév volt mindenkinek, amikor sokan szembesültek azzal, hogy egy ilyen szélsőséges helyzetben a talajok mennyire nem képesek vizet szolgáltatni. Ez a csapadék hiányára is visszavezethető, de gondolkodjunk el azon is, hogy vannak ősszel és télen is csapadékosabb időszakok, amelyeknek a nedvességét a talajban hosszabb időre is el tudnánk tárolni, de ez sok talaj esetében nem működik már megfelelően.
A kilátásokról és a teendőkről kérdeztük Berecz Sándort, a Calmit Hungária Kft. Mezőgazdasági Üzletágvezetőjét, aki az intő jelekhez sorolta még az M1-es autópályán tavaly keletkezett porvihart, amelynek oka a talajszerkezet romlása, aprózódása volt. -Ha a termőréteg kopik, mert a talaj szerkezete egyre inkább porózussá válik, akkor ezek a porviharok más helyeken is előfordulhatnak majd, de ez ellen lehet is tenni. Ez felhívja a figyelmet a talaj vízháztartásának a javítására egy átfogó, a talaj rendszerét minden tekintetben érintő lépés megtételével -hangoztatta a szakember.
A kutatások kimutatták, hogy a gazdálkodók évtizedek óta csak a talaj felső 30 centiméteres részében gondolkodnak, holott a mélyebb rétegeket is érdemes lenne kihasználni. Ezért a klasszikus ásónyomnyi méret helyett valóban mélyebbre kellene tekinteni. Országszerte megsokasodnak hamarosan a talaj road show-k, amelyek a talajszelvényeken keresztül mutatják be azt, hogy milyen földön gazdálkodunk valójában. Ezeken az előadásokon kiderül, hogy az egyes rétegek tagozódása milyen hatással lehet egy-egy talajszerkezet kialakulására, a talajéletre, amelynek a tápanyagfeltárástól kezdve a növényegészségre gyakorolt hatása is fontos. Ha ezeket nem ismerjük, akkor nem tudunk felelősségteljes döntést hozni a szakember szerint. Így nem is lehet optimális talajjavítási megoldást választani.
24. óra: így fordíthatjuk vissza a talajpusztulást
Foltosodás, belvizek, tömörödés, pocokinvázió. Folyamatos jelzések ezek, amelyek egyértelműen a talajpusztulás következményei. Egyre többen hangoztatják ezért azt, hogy a termőtalajaink 80-90 százalékban komoly problémákkal küzdenek, ugyanis az intenzív gazdálkodás miatt végleg kihasználtuk az elmúlt 30-40 évben a talajainkat, amelyek eljutottak arra a szintre, hogy a legkülönbözőbb módon figyelmeztetnek bennünket.
A csapdákat Reider Imréné, Csillag Anita, Pipei György, Mészáros László, Csordás Csaba, Bodó János és Gálóczhi-Tömösváry Róbert kezelik. Az adatok összesítés... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.