Keresés

A nyúltenyésztésben a háztáji is pénzt hozhat

2024.03.19

Mintegy 25-30 százalékkal csökkent az európai nyúltartók termelése az elmúlt egy évben. A gazdálkodókaz állattartókat sújtó általános nehézségek miatt számolták fel az állományokat, miközben a kereslet is jelentősen visszaesett a nyúlhús iránt. Jelenleg stabil az európai piac, van eredmény a nyúltartáson. Magyarország megőrizte pozícióját, továbbra is a kontinens legnagyobb vágónyúl-exportőre.

A nyúltartók sem úszták meg a bajokat. Így foglalta össze a mögöttünk hagyott időszakot Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A vírusjárvány, az ukrán helyzet, az energiaválság, a 2022-es történelmi aszály és a szélsőségesen magas takarmányárak így együtt már rendkívül sok nehézséget jelentettek.

Fotó: Andrassy Zoltán

-A magyar termelők 16 százaléka fejezte be a nyúltartást az elmúlt egy évben, ami 6-8 nagyüzemi telepet érint, amelyek nem tudták finanszírozni ezt az átmeneti időszakot. Sokkal magasabb volt a takarmány beszerzése, az energiaárak elszálltak, s ezeket a piac felvevőképessége nem követte, vagyis a felvásárlási árakban ezeket nem lehetett érvényesíteni. A külföldi hátterű tenyésztők is ugyanezekkel az állapotokkal szembesültek, sőt nekik még rosszabb volt a helyzetük, mert a külföldi termelés 25-30 százalékkal csökkent. Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban ezek a termelők szintén befejezték a munkát -összegezte a terméktanács elnöke.

Eközben a piac is sokat változott, hiszen a fogyasztók az olcsóbb, alacsonyabb áru termékeket kezdték keresni, ami a nyúl esetében nem igaz. Vagyis a nyúlhúsból nem keletkezett hiány, hiszen az olcsóbb termékek betöltötték a kínálati rést és nem az történt, amit a szakma is várt, hogy hiány lesz a vágónyúl előállításból. Ezért jelenleg a termék iránti kereslet jó, de az árszínvonal megtartása az áruházláncoknál minden héten küzdelmes folyamat, hiszen a vásárlók ezt a magasabb értékű húsféleséget nehezebben tudja megvásárolni.

Jelenleg tehát el lehet adni a nyulat, viszont az útdíj és az üzemanyag árak nehezítik a sikeres gazdálkodást. Magyarországon jelenleg 100 ezer anyanyúl „termel” utódokat, mintegy 3,5 millió szaporulattal dolgoztak a feldolgozók 2 vágóhídon, amelyek szinte 100 százalékban a külföldi piacokra dolgoznak. Magyarország továbbra is a legnagyobb exportőr az unióban, de a hazai piacon is folyamatosak az eredmények, ugyanis a vágónyulak 5-6 százaléka a hazai fogyasztókhoz kerülhet – ez egy évtizede nem volt mérhető, ugyanis csak a saját célra előállított vágónyulak jelentették a termék fogyasztását.

Sikeres kampány a nyúlhús fogyasztásáért
Az igazi áttörés csak az utóbbi évtizedben történt meg, amikor igény mutatkozott arra, hogy az áruházláncokban megjelenjen. Elindult egy kampány az Agrárminisztériummal és az Agrármarketing Centrummal közösen, amelynek köszönhetően megtörtént a fordulat és azóta napi termékként megtalálható a nyúlhús több hazai áruházban. Természetesen még van hová fejlődni, hiszen a terméktanács szeretné, ha 10 százalék fölé emelkedne az a mennyiség, melyet a belföldi fogyasztók asztalára tennének. A szakmaközi szervezet arra is törekszik, hogy újra reneszánsza legyen a háztáji nyúltenyésztésnek, hogy a családok jó minőségű fehérjével lássák el magukat, hiszen ilyen körülmények között jól nevelhető haszonállatról van szó és mindig frissen az asztalra tehető a nyúlhús.

Az állattartó telepek hamarosan pályázhatnak több jogcímen: az egyik a tenyész növendéknyúl támogatás, amelyet a legkisebb termelő is igénybe tud venni és akár 10 nyúl nevelésekor is jogosulttá válik rá. Ez a támogatás eddig 2 ezer forint volt anyanyulanként, mostantól 3 ezer forint állami támogatás kapható évente kétszer, januárban és júliusban. 

---

Kapcsolódó cikkek:

---

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink