Megkezdődhet az import élelmiszerek visszaszorítása

2024.04.15

Nemsokára 200 milliárd forint értékben fognak kiírni feldolgozói fejlesztési pályázatokat, külön a kisebb és külön a nagyobb projektekre. A mostani uniós ciklusban összesen 750 milliárd forintot szánnak az élelmiszeripari fejlesztések támogatására.

A feldolgozóüzemek számára hamarosan megjelenő fejlesztési pályázatok megtervezésében is segítséget nyújthat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) első alkalommal megrendezett FoodTechShow Élelmiszeripari gép- és technológiai kiállítás. A rendezvényen több mint 60 kiállító 150-nél több gépet fog bemutatni. Erről a rendezvény megnyitóján Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke beszélt, aki szerint ez a rendezvény is jelzi, hogy az élelmiszeripar szépen lassan megtalálja a helyet az agráriusok által dominált köztestületben.

A következő hetekben összesen 200 milliárd forint értékben írnak ki pályázatot a feldolgozóüzemek támogatására, 50 milliárd forint értékben a kisebb, 150 milliárdnyit pedig a nagyobb projektek megvalósítására. Ez nagy összeg, felelősen kell felhasználni – fogalmazott a NAK-alelnök. Nem szabad elfelejteni, hogy a támogatás egy része uniós forrásból, másik, jelentős része pedig a magyar adófizetők pénzéből származik, köszönhetően annak, hogy a kormány a maximális, 80%-os mértékben egészíti ki a vidékfejlesztési forrásokat.

"A támogatásokat olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek jelentősen javítják a hatékonyságot és növelik a versenyképességet" – tette hozzá.

Ez azért is fontos különösen, mivel tavaly megfordult egy néhány éve tartó pozitív trend, és a hazai élelmiszerek itthon is piacot vesztettek, míg az import termékek ismét teret nyertek. A beruházások így most a belpiac és az export fejlesztése érdekében is szükségesek, a tömegtermékek és a magasabb hozzáadott értékű, a réspiacok igényeit kiszolgáló élelmiszerek előállításában egyaránt. Éder Tamás reményei szerint a nyertes pályázatokban a korábbiaknál nagyobb szerepe lesz az automatizációs, digitalizációs megoldásoknak.

Az elmúlt években lemaradt a magyar élelmiszeripar
A magyar élelmiszeriparra most az a jellemző, hogy a cégek nincsenek felszerelve a legkorszerűbb technológiákkal, de ez a támogatás lehetőséget ad arra, hogy ezen változtassanak. Ehhez ezek szerint adott a támogatás – és ahogyan azt a bankok jelezték -, a hitel, és most különösen figyelni kell arra, hogy jó üzleti tervekkel álljanak elő a fejleszteni kívánó élelmiszeripari vállalkozások. Éder Tamás szerint éppen ezért reális, piacképes projektekre van szükség. A szakember hozzátette, hogy ilyen mértékű támogatás ritkán adódik, még ha ebben az uniós ciklusban talán még egyszer meg is ismétlődhet. A NAK-alelnök kiemelte, hogy az, ami most az élelmiszeripari támogatások kereteként formálódik, megfelelő módon szolgálja az iparág érdekeit, ennél nagyobb támogatás pedig vélhetően felesleges kockázatvállalás irányába terelné az ágazatot.

A mostani után még egy környi pályázat jöhet később
A hamarosan kiírandó, összesen 200 milliárd forint támogatásról szóló pályázatok újabb körben történő megismétlésének szándékát erősítette meg Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is. Mint mondta, a jelenlegi uniós ciklusban 750 milliárd forintot terveztek az élelmiszeripar fejlesztéseinek támogatására. Ebből az összegből 2021-ben és 2022-ben – az új közös agrárpolitika hatályba lépésének csúszása miatt még az előző ciklus szabályai szerint – már kiírtak pályázatokat.

A 750 milliárd forint nagyságát érzékelteti, hogy az uniós csatlakozás óta, a jelenlegit megelőző három támogatási ciklusban összesen nem jutott ennyi az élelmiszeripar fejlesztésére. A számítások szerint – a mostani kiírásokkal együtt – még 400 milliárd forint támogatást hirdethetnek meg. Ez pedig a maximális támogatási intenzitást figyelembe véve közel ezermilliárd forint nettó beruházási költségű fejlesztést generálhat az élelmiszeriparban. Ez jelentős struktúraváltást is eredményezhet.