Kritikus szinten a cukorrépa termőterülete

Ma már nehéz elképzelni, de a rendszerváltás előtt 12 cukorgyár működött idehaza, de ha napjainkban szóba is kerül a cukorrépa feldolgozása, akkor már csak a kaposvári üzemet tudjuk említeni. A rendszerváltás egyik nagy vesztese és vesztesége az élelmiszeripar volt, s azon belül a cukorgyártás fokozatos felszámolása. Noha voltak az utóbbi egy évtizedben kezdeményezések a valódi felélesztésére, de abból nem lett semmi. Ráadásul az ezredforduló közepén az sem tett jót, amikor az ország a cukorkvótáját visszaadta Brüsszelnek, mondván: nem tudjuk kihasználni azt.

Ilyen előzmények tudatában kevésbé került a hírek középpontjába az, hogy a tavalyi aszályos időjárás a cukorrépának sem kedvezett sok más ismert növényhez hasonlóan. Igazán csak a kitartó gazdáknak köszönhető még, hogy vannak cukorrépa vetésterületek, ezért sokakban felmerült a kérdés a tavalyi helyzetből kiindulva, hogy idén is folytassák-e. Az idei szerződéskötések ezért mindig tele vannak kételyekkel, hogy milyenek lesznek a feltételek. Az egyetlen hely tehát Kaposvár idehaza, de Horvátországból is vannak érdeklődők a hazai termésre, ami némi reményt adhat a folytatásra, ráadásul – a nagyobb szállítási távolság ellenére – még többet is kínálnak a hazai árhoz képest. De az továbbra is álom marad, hogy valamikor, egyszer újra legyen az ország adottságának megfelelő cukorrépa termesztés.



A csökkenés országos viszonylatban is megfigyelhető: míg öt évvel ezelőtt 17 ezer hektár volt a cukorrépa vetésterülete, addig tavaly 10 ezer alatt maradt, vagyis ekkora területről takarították be a cukorrépát. A kaposvári gyár 8 és fél ezer hektárról vásárolta fel a cukorrépát, ugyanakkor Ausztriában jóval nagyobb területen foglalkoznak cukorrépa termesztéssel. Ennek részleteiről kérdeztük Zászlós Tibort, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökét, aki szerint ma már kritikus szintre esett vissza a cukorrépa termőterülete. Ausztriában azért van nagyobb területen cukorrépa termesztés, mert 14,5 euróval kap többet egy osztrák gazdálkodó tonnánként a terméséért, mint Magyarországon.

-Ezért kezdeményezte a kamara a cukorrépa szakmaközi szervezet kérésére az egyeztetést a hazai gyárral. Ezt a kaposvári gyár visszautasította azzal, hogy semmiféle problémát nem lát a cukorrépa termelésben, hiszen erőteljesen kötik a termelőkkel az új szerződéseket. Nekünk azonban mások az információink, hiszen ez az óriási különbség okozza azt a termőterület csökkenést, hogy ma már a hazánkban előállított cukor messze nem fedezi a lakossági szükségletet sem. Véleményünk szerint a nemzeti önellátásunk szintjét meg kellene tartani, ezért fel kellene állítani egy stratégiai célt Kaposváron a jövőt illetően. Olyan feltételrendszerre lenne szükség, ahol nem folyamatos csökkenést tapasztalunk, hanem növekszik a termőterület, hiszen kormányzati részről a minisztérium mindent megtesz a termelők támogatásáért. Közel 10 eurónyi támogatást ad tonnánként a termeltetésre, amelyet minden évben megkapunk. Ezért amíg kormányzati szinten minden támogatást megadnak a cukorrépa termelőknek, addig ez a diszkriminatív árukülönbözet ezt a kormányzati támogatást is semmivé teszi -nyilatkozta a kamarai alelnök.

A szakmai felek abban bíznak, hogy hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettek és a gyár képviselői. A cukorrépával egyébként továbbra is érdemes foglalkozni, főleg amennyiben megfelelő összeget kap a termelő érte, ezért ennek a környezetnek a megteremtése Kaposváron is múlik.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink