Ukrajna már most is része az egységes európai piacnak
2023.10.17
Ukrajna lényegében már most is része az egységes európai piacnak – jelentette ki Mezei Dávid (M.D.), az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága agrárkapcsolatokért és agrártámogatásokért felelős központjának vezetője a novenyvedoszer.hu (NV.) hírportálnak annak kapcsán, hogy honlapunk arra kérte a pénzügyi szakembert, hogy az ukrán gabonabehozatali tilalmat helyezze bele a közép- és hosszútávú európai, esetleg világpiaci agrárpiaci összefüggésekbe, figyelembe véve azt is: a legújabb információk szerint az Európai Unió hamarosan bejelentheti, hogy megkezdődhetnek Ukrajnával a csatlakozási tárgyalások.
.jpg)
NV.: Amennyiben Ukrajna uniós csatlakozása zöld jelzést kap, hogyan változhat meg az EU, benne Magyarország agrárpiaca?
M: D.:Egy ország uniós csatlakozása hosszú folyamat, több évig, akár évtizedig elhúzódhat. Ráadásul az EU jelenleg is több tagjelölt országgal folytat tárgyalásokat. Nehezen lenne elképzelhető, hogy Ukrajna csatlakozása ezen országokétól – például: Szerbia, Montenegró, Albánia – függetlenül megvalósulna.
Sőt, a befolyásosnak tartott brit gazdasági hetilap, a The Economist nemrégiben megjelent cikke szerint akár egy még bővebb, mintegy kilenc országot magában foglaló bővítési hullámról is szó lehet. Ehhez azonban már az EU belső, döntéshozatali rendjének és költségvetésének átalakítása is elkerülhetetlen lenne, ami szintén időigényes, hosszú éveket átölelő feladat. Ha egyáltalán sikerül a közösségen belül megegyezni egy ilyen átfogó belső reformban.
NV: Milyen alapvető változásokkal kell számolni az unió egységes piacán, esetleg a világpiacon? Ez a változás, hogyan érintheti a magyar gazdálkodókat, a magyar agráriumot? Milyen piacvesztési, ezáltal átstrukturálódási folyamatokkal kell szembenéznie Magyarországnak az agrárium területén?
M. D.:Ukrajna lényegében már most is része az egységes európai piacnak, hiszen a korábban megkötött kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásnak, valamint az Európai Bizottság tavalyi egyoldalú lépésének, amellyel a megállapodás után még fennálló kereskedelmi akadályokat is megszüntette, az ukrán mezőgazdasági termékek vám- és mennyiségi korlátozások nélkül, szabadon léphetnek be az unió piacára. Egy esetleges jövőbeni csatlakozásnak két fontos hatása lehet az ukrán mezőgazdaságra.
Egyrészt az EU belső, nagyon szigorú, a termelést megnehezítő, illetve többletköltséget okozó környezetvédelmi, állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és egyéb szabályai az ukrán termelőkre is fognak vonatkozni. Erre akár még pozitív változásként is tekinthetünk, hiszen ezzel a relatív versenyelőnyük csökkenhet az európai, és így a magyar termelőkkel szemben. Másrészt kiterjedhet rájuk a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszere, azaz ők is részesülhetnek az uniós közvetlen és vidékfejlesztési támogatásokból.
Persze nagy kérdés, hogy egy esetleges ukrán csatlakozás időpontjában – amely, szeretném ismét hangsúlyozni, jelenleg még nagyon bizonytalan – mekkora költségvetéssel és milyen formában fog létezni a Közös Agrárpolitika. Hiszen, ha folytatódnak a mai tendenciák, elképzelhető, hogy a támogatásoknak már jóval kisebb szerepük lesz a termelők jövedelembiztonságának a fenntartásában.
NV.: Az átállásra mennyi ideje lesz a gazdálkodóknak? Mekkora jövedelemkiesésre kell számítaniuk? Milyen új struktúra jöhet létre az országban a nagyarányú szántóföldi növénytermesztés várhatóan szinte teljes kiesése miatt.
M. D.: Ahogy említettem, egyrészt jelenleg megjósolhatatlan mennyi idő telik el még Ukrajna csatlakozásáig, ha ez egyáltalán bekövetkezik belátható időn belül. Másrészt az ukrán mezőgazdaság bizonyos értelemben már most az uniós belső piac része. Az átállás tehát már elkezdődött. Az ukrán importtal szembeni fellépés szükséges és érthető lépés, de csak ideig-óráig tudja feltartóztatni az ukrán termékeket.
Előbb-utóbb be fognak jutni, illetve már be is jutottak az európai piacokra. Az ukrán gabona egy jelentős része már tavaly is például Olaszországban, Franciaországban kötött ki. Kérdés, hogy mennyire fog tudni élni a piaci lehetőségekkel a következő években Ukrajna. Az amerikai agrárminisztérium előrejelzései szerint a 2023/24-es gazdasági évben a korábban megszokott 20 millió tonna körüli ukrán búzaexport megfeleződhet.
Az ország jelentős részén lehetetlenné vált a mezőgazdasági termelés. A hadsereg emberigénye és a háború miatti kivándorlás óriási feszültségeket okozhat a munkaerőpiacon. És ne felejtsük el, hogy az akadozó tengeri szállítás helyett a szárazföldi útvonalak jóval drágábbak az ukrán termelőknek is: még a relatíve olcsó folyami uszályos szállítás a Duna romániai szakaszán keresztül is becslések szerint 3-4-szer drágább a tengerinél. Az alkalmazkodás előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz.
A háború okozta visszaeséssel a magyar termelők legfeljebb időt – ugyanakkor értékes – időt nyerhetnek. Hiszen ukrán gabonaimport ide, vagy oda, az EU-n belül egyre nehezebbé, drágábbá válik a termelés a növekvő munkabérek és fenntarthatósági (környezet- és klímavédelmi, állatjóléti) elvárások miatt. Az EU-n kívül pedig egyre több a versenytárs a szántóföldi tömegtermények piacán.
Oroszország az idei gazdasági évben már akár 48 millió tonna búzát is képes lesz exportálni. Ez a teljes globális búzaexport csaknem egynegyede. Ennek 80 százaléka a Fekete-tengeren keresztül távozik, és ezáltal ugyanazokat az exportpiacokat – Észak-Afrika, Közel-Kelet – veszi elsősorban célba, ahová az európaiak, például Franciaország, Románia próbálják szintén tengeri úton elhelyezni a feleslegeiket. Az oroszok ráadásul rendre aláígérnek a többiek árainak a nagy gabonaimportőr országok, például Egyiptom által meghirdetett tendereken. Ha ennek következtében a francia vagy a román gabona bent reked Európában, azzal a magyar termény értékesítési kilátásai is romlanak.
NV.: A magyar agrárium a szóban forgó fordulatra miért nem készülődött eddig, ugyanis a tendencia érzékelhető volt már évekkel ezelőtt? Több szakember ugyanis jelezte ezt a veszélyt.
M. D.: Az utóbbi évek „kegyelmi időszakot” jelentettek, viszonylagos nyugalom és kedvező árak jellemezték a szántóföldi növények piacát. A most kialakult piaci helyzetet vagy akár az orosz–ukrán háborút nehezen lehetett előre látni. Az ukrán mezőgazdaság térnyerésére voltak persze figyelmeztető jelek: az onnan származó kukorica például már 2006-ban megjelent az Ibériai-félszigeten. De ameddig biztosított volt a fekete-tengeri kijárat, az olcsó ukrán termények bőséges felvevőpiacot tudtak találni Európán kívül, elsősorban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.
Az utóbbi két év rávilágított arra, hogy a szántóföldi tömegtermelés veszteséges is lehet az elmúlt tíz évhez képest. A nagy kérdés, hogy e mögött egyedi – piaci vagy időjárási – körülmények vannak, vagy mélyebb strukturális okok húzódnak meg mögötte? Mindkét esetben, de főleg az utóbbi tekintetében, elkerülhetetlen az alkalmazkodás. Mindenesetre mi, az MBH Banknál töretlenül bízunk a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, a gazdák tudásában, innovációra való nyitottságában, és biztosak vagyunk abban, hogy az elmúlt idők viszontagságaihoz hasonlóan a magyar agrárium ebből a látszólag nehéz helyzetből is győztesen kerül ki.
Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció
.jpg)
