SZIGORÚ VIZSGÁLAT ALATT AZ UKRÁN GABONA

Folyamatos az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzése, eddig 156 élelmiszeripari vállalkozásnál történt vizsgálat.
 
Nagy István tárcavezető kiemelte, az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében a szigorú ellenőrzésekre azért van szükség, hogy megvédjük a magyar gazdák érdekeit. Hozzátette, Brüsszel továbbra is tétlenül nézi, hogy a Szolidaritási Folyosón Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán gabona Európában ragad komoly piaci zavarokat okozva ezzel. Az ukrán gazdák alacsony termelési költségekkel, az Európai Unióban nem használt termelési gyakorlatokkal állítják elő ezt a gabonát, így az nyomott áron érkezik térségünkbe. Éppen emiatt az ukrán gabonát szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek vetik alá Magyarországon - hangsúlyozta Nagy István.
 
A miniszter emlékeztetett, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már korábban az Európai Bizottsághoz fordult, hogy tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, ám konkrét intézkedést azóta sem javasolt a Bizottság a kialakult helyzet kezelésére. Brüsszel nem áll ki a magyar és a közép-európai gazdák mellett, nem nyújt olyan segítséget, ami megvédené az egyébként ellehetetlenülő magyar, román, lengyel vagy bolgár termelőket. Az Európai Bizottság az egységes tagállami teherviselés helyett a közép-európai gazdákkal fizettetné meg az ukrajnai gabonaexport árát. Kifejtette, az Ukrajnából nyomott áron érkező méz és baromfihús is a hagyományos exportpiacainkról szorítja ki a magyar termékeket. Hozzátette, Magyarország több tagállammal együtt sürgeti azt is Brüsszelben, hogy egyértelmű eredetmegjelölés kerüljön a méztermékek csomagolására. Európában ugyanis olyan, harmadik országokból származó, rendkívül olcsó méztermékek lepték el a piacot, amelyek kiszorítják a jó minőségű magyar mézet.


 
Nagy István közölte, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által koordinált ellenőrzések folyamatosan zajlanak. Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi alapfelelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyagot használjanak fel. Ezt is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A tárcavezető leszögezte, hazánk, ahogy eddig is, továbbra is minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy a Szolidaritási Folyosó megfelelően működjön, és eljusson az ukrán gabona a harmadik országokba és a Közel-Keletre, de a magyar gazdák érdekeit meg fogja védeni.

A Mandiner ezzel kapcsolatban arról ír, hogy a 2021-es EU-s gabonaimport Ukrajna felől 287 ezer tonnát tett ki. Ez a szám tavaly már 2,8 millió tonna volt. A probléma egyre súlyosabbá vált, és akkor sem változott, amikor az ukrán kikötők újra megnyíltak. Az ukránoknak kényelmesebb és olcsóbb volt az Európai Uniót elárasztani terményeikkel, tudván: Brüsszel úgysem tesz semmit. Ebben pedig maximálisan igazuk van.

Az ukrán gabonahorror olyan piactorzító hatással bír, hogy a leginkább érintett tagországok, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária közös nyilatkozatban fordultak Brüsszelhez segítségért. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de miután a jelenlegi szituáció inkább az EU-s piac tönkreveréséről szól, kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni a belső piaci egyensúlyt. 

Brüsszelben a hat ország minisztere azt várta az illetékes bizottságtól, hogy vessen véget annak a rendkívül káros gyakorlatnak, amelynek során a Közel-Keletre és Afrikába szánt ukrán gabonát az Európai Unió területén értékesítik, mesterségesen amortizálva ezzel az érintett államok gabonakereskedelmét. Brüsszel azonban – nem meglepő módon – semmit nem hajlandó tenni, továbbra is úgy véli, hogy Ukrajna feltétel nélküli segítsége azon az áron is fenntartható, hogy közben egyes tagországok agrárpiaca beleroppan. Pedig a tagállamok nem a vámmentesség eltörlését kérték, csupán azt, hogy az ukrán termények az eredeti célként megfogalmazottak szerint hagyják el az Unió területét.