Száz év múlva végleg eltűnik a fenyő?

Akár egy mobiltelefonon behívott térképre rábökve a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Kutatóintézetében azt is meg tudják mondani, hogy az adott helyen milyen erdő, mezővédő erdősáv vagy gyümölcsös ültethető, mégpedig olyan, amely a klímaváltozás közepette, évtizedek múlva is nem egy senyvedő, száradó, hanem erős, egészséges fákat tud majd megtartani, nevelni.

A mérsékelt égöv és a négy évszakos időszak – még ha össze is csúszik néha – azért is jó, mert az ember nem tudja megunni. A víz ebben nagy segítség, sőt kincs, ezért azok az arborétumok, amelyek rendelkeznek a közelükben patakkal, folyóval, nincsenek kiszolgáltatva az elemeknek. A szárazodás, melegedés abba az irányba hat, hogy például a fenyőfélék egyre jobban kikopnak a köztudatból, ezért javasolja a kertépítőknek és az otthon kertészkedőknek az egyetem, hogy a fenyők helyett lombos fákat válasszanak, az örökzöldek helyett örökzöld lombos fajokat, hiszen ez az irány nem vonul vissza.



Az agrárium számára is fontos kutatásról a Sárvári Arborétumban működő kutatóintézet főigazgatója, Borovics Attila azt mondta, hogy amit most elültetünk, azt száz éves koráig ápolja több nemzedék, s látni kellene – mint egy jövőkutatónak, hogy mi lesz száz év múlva. -Az erdészeti szakma pontosan ez a hosszú távúság és a fenntarthatóság, ez hozta létre ezt a hivatást, hogy mindig legyen erdő, ezért ez a száz éves időtávlat az előnye az erdészeteknek. Az elmúlt években folyamatosan próbáltuk kitalálni, hogy mi lesz a következő évtizedekben, s emiatt vezetők vagyunk a klímaváltozás okozta hatások felmérésében és az alkalmazkodásban. Az Alföld elsivatagosodásától kezdve a középhegységeinkben is sokat változik az, hogy melyik faj érzi jól magát -hangozta a főigazgató.



Július azért érdekes, mert ekkor növekszik legintenzívebben a fa, ezért ha ekkor nincs elegendő csapadék, akkor a növény megáll a fejlődésben és egészen máshogy csapódik le a bükk esetében, vagy a tölgyeseknél. Az alföldi növényeknél elsősorban nem a légköri páratartalomnak, hanem a talajban lévő víznek van jelentősége. A víz ezért az életeleme az erdőknek és az erdei fáknak. A klímát a szakember szerint úgy is definiálhatjuk, hogy ebben a júliusi időszakban mennyire párás a levegő. Ha nagyon párás, a mátrai bérctetőkön a lucfenyő, vagy a bükk is megél, lejjebb a déli oldalon tölgy, a hegy lábánál már csertölgy van, mert más a páratartalom. Ennek a harminc éves átlaghoz viszonyítását végezik Sopronban. Ez mérhető, modellezhető és száz évekre előre egy adott helyszínre megmondható, hogy mire van szükség, hogyan viselkedik majd ott a növény. Az új erdő telepítésénél ezt elvileg kötelező lenne figyelembe venni, ezt a jövőre vonatkozó tervezést.

Termőhely nézegető rendszernek köszönhetően - a mobiltelefonon keresztül - a gazda megtudhatja, hogy az adott termőhelyen milyen növényre van szükség. Milyen fa lesz a megoldás egy fasor esetében, vagy egy erdő telepítésnél.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink