Ránk törte az ajtót az ukrán kukorica

Új fejezet kezdődik a hazai mezőgazdaságban, mert úgy tűnik, hogy vége annak a merev szerkezeti beidegződésnek, amelyben évtizedekig éltünk. Erről beszélt Fórián Zoltán agrár üzletágazati vezető azzal összefüggésben, hogy nem zárultak le a kukorica körüli gondok, hiába volt sok eső és megfelelő vetőmag kínálat. Az ukrán termények megjelenése a piacon új fejezetet nyitott, ezért a szántóföldi növénytermesztésben az a néhány növénykultúra, amely meghatározó a termesztésben, az elkezdett recsegni, ropogni.

„Már régóta tudjuk, hogy milyen jók az ukrajnai termőföldi adottságok és a termények világpiaci szerep mennyire meghatározó, de arra nem készültünk fel, hogy ez a szereplő itt a határ túloldalán egyszer csak megjelenik nálunk. Ez egészen más léptéket mutat az árazásban, mert eddig a magyarországi kukorica a térségben nagyon biztos piaccal rendelkező kukorica volt, most pedig az olcsóbb ukrán import elkezdte az árakat levinni, ezért tartósan piaci szereplővé válik az ukrán kukorica a többi terménnyel együtt. Ez jövedelemkiesést jelent a hazai termelőknek, ezért át kell gondolni, hogy fenntartható-e ez a vetésszerkezet, amelyre annyira büszkék vagyunk. Ez az őszi vetési kedv a kalászosoknál annak a jele, hogy alaposan átgondolják, hogy szabad-e minden területen kukoricát vetni, de ez a kérdés felmerül a napraforgónál is, hogy szabad-e 700 ezer hektáron napraforgót előállítani azokkal az árviszonyokkal, amire számítani kell az ukrán áru jelenléte miatt” -összegezte Fórián Zoltán.



"Óriási tanulságokkal szolgált a mögöttünk hagyott év, egy sor olyan tényező zúdult egyszerre a gazdákra, amely átgondolásra késztette őket. Ennek jó példája az őszi vetés volt, amikor kalászosból többet vetettek, mert a kukoricával esetleg komoly problémák lehetnek".

Kisebb terület, nagyobb bevétel
Nem feltétlenül csak a terület adottságait kell figyelembe venni, vagyis hogy mit érdemes ezentúl vetni, hanem azt is, hogy ott milyen önköltséggel lehet ilyen árviszonyok között azt előállítani. Ez változtatja meg a vetésszerkezetet, mert elkezdődik a nyitottság az új, vagy régen elfeledett kultúrák felé: cirok, szója, takarmányborsó. Ez nem alkalmas 1 millió hektár kukorica kiváltására, de nem is kell, viszont ha néhány százezer hektárra lecsökken a kukorica vetésterülete – amelynek van esélye – akkor ezekkel a növényekkel kilehet váltani a kukoricát. A megmaradt területeken tehát nagyobb hozamot is el lehet érni. Egy éve alapították meg elkötelezett kollégák a Magyar Kukorica Kör Egyesületet azért, hogy a termelés technológiai színvonalát és a területegységre jutó jövedelmezőségét minél komolyabb szintre emeljék. Azóta azon dolgoznak, hogy a vetőmagban lévő genetikai potenciállal kisebb területen is versenyképesebb legyen a kukorica.

Hogyan tovább agrárfinanszírozás?
Az üzletágvezetőt arról is megkérdeztük, hogy milyen kedvező finanszírozási lehetőségekre számíthatnak a gazdálkodók ebben az évben? Mint mondta: nehéz időszakot él át mindegyik szereplő, hiszen a kedvezményes kamatú finanszírozások eltűntek, ezért mindenki elkezdte átgondolni a beruházásait, terveit és várják a támogatott hitelkonstrukciókat. Kilencven százaléka az agrárpiacnak ilyen támogatott hitelekből tevődött össze, most viszont alig találni ilyet. Ezért a gazdáknak rögtön az az első kérdése, hogy milyen kedvezményes lehetőségekkel tudnánk kiváltani a korábbiakat? Jelenleg a Széchenyi- és a hamarosan induló Baross Gábor programokat tudjuk kínálni nekik. Ez nyilván több banki teherrel és költségnövekedéssel jár a jövőben.