Ősszel újra támadhat a madárinfluenza vírus

A víziszárnyas tenyésztők a kétezres évek közepe óta szinte már együtt élnek a vírussal: hol megjelenik, hol eltűnik néhány évre, majd rendszeresen visszatér. Most, ez utóbbi időszakot élik – főleg a Dél-alföldi, azon belül is a Bács megyei gazdálkodók. Szinte már előre tudják, hogy tavasszal, vagy ősszel mikor jön a következő hullám.

Magyarország egy hete hivatalosan is újra madárinfluenzától mentes és nem kötelező a baromfikat zártan tartani. A kedvező változás visszamenőleg, július 27-től érvényes. A megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás azonban a jövőben is országszerte kötelező. Az állatok szó szerint fellélegeztek, mert a zárt helyen a hőséget nehezen viselték. A könnyítésre a járványhelyzet kedvező alakulásnak köszönhetően kerülhetett sor, ugyanis a NÉBIH laboratóriuma június 9-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban. Az egyik leginkább veszélyeztetett térségben még nagyobb körültekintésre van szükség.



Tiszakécske határában is várták a víziszárnyasok, hogy újra a szabadban lehessenek. De hogyan élte meg a pozitív döntést és a mögöttünk hagyott hónapokat az uniós színvonalú telep vezetője, Szántó István? Mint mondta: az őszi és a tavaszi nagy madárvonulások miatt nagy valószínűséggel fel kell készülni az újabb influenzás megbetegedésekre. A szakember abban a szerencsés helyzetben van, hogy a telepén még soha nem mutatták ki a vírust, de a szigor – köztük a zárlat – rá is vonatkozik. Egész Bács-Kiskun megyére elrendelték a zárt tartást, ami július elejéig, a veszélyhelyzet megszűnéséig tartott, de mivel a megye a sűrűn, egymás mellett elhelyezkedő víziszárnyas telepek miatt veszélyeztetettebb, ezért akkor is ugyanazokkal az előírásokkal kell számolnia Szántó Istvánnak, ha nem volt fertőzés a telepén. Ha ez a telep Szolnok megyében lenne, akkor ott mindenféle megkötöttség nélkül tarthatná az állatokat szabadon. S ha már baromfiról beszélünk, akkor a bojler csirke is baromfi: az ilyen istállókban a technológia úgy van kialakítva, hogy hűteni és fűteni is lehet a belső teret. Vízfüggönyös hűtéssel ebben a kánikulában 27 fokra lehet visszavenni a hőmérsékletet. A víziszárnyastartó telepeken – a törzstelepek kivételével – egyetlen egy helyen sem valósul meg ez a vízhűtés, mert erre korábban nem volt szükség, s egy ilyen beruházás igen nagy összeget jelent, hogy megtérüljön.



Bács-Kiskun megyében a zárt tartás ellenére futótűzként terjedt az influenza a telepek nagyon nagy száma miatt. Más megyékben, például Hajdú-Biharban is megjelent a fertőzés, de nem terjedt tovább. Szántó István szerint ennek az az oka, hogy a Hajdúságban nem érnek össze a telepek úgy, mint Bács-Kiskunban. Egy érdekes adat: tíz kilométeres sugarú körben van olyan hely, ahol 314 baromfitartó telep van. Erre szinte azt lehet mondani, hogy nem egymás mellett, hanem egymás tetején vannak a telepek.

-Ez tarthatatlan állapot, s amíg ez így marad, a madárinfluenza járvány nem áll meg. Ha a megyénkben valahol megjelenik, az után szétterjed robbanásszerűen -mondta végezetül a szakember.

https://kecskeikronika.hu/hirek/tiszakecskei-lett-magyarorszag-legszebb-allattenyeszto-birtoka

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink