Öntözés nélkül nem érdemes burgonyát termeszteni
2022.07.31
A burgonya a szántóföldi növénytermesztés nehézipara -így tartják a szakemberek. Nagy a költség- és a befektetés igénye, úgy energiában, mint munkaidőben, ugyanakkor nagy haszon is várható tőle, ha a termékét valaki el tudja adni. És itt kezdődnek a problémák igazából, mert a termelési költségek növekednek, a felvásárlási árak évek óta nem változnak.
Ez a termelési kedvet is elveszi, főleg ha az idei aszályos időjárásból indulunk ki. A műtrágya költségek a háromszorosára, a növényvédő szerek is a duplájára emelkedtek, ráadásul egyre nehezebben találnak munkaerőt a termelők. Polgár Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keszthelyi Burgonyakutató Állomásának vezetője szerint ezért öntözni kellene, mert különösen az idei év mutatta meg, hogy a homokos termőterületeken nem áll rendelkezésre annyi víz, hogy az időszak második felében a hosszú tenyészidejű fajtákat öntözni lehessen. A magas hőmérsékleten a talaj átforrósodik akár 45 fokra is és ha akkor történik az öntözés, akár megfőhet a burgonya.
Ezek a jelenségek befolyásolják a burgonya vetésterületének az alakulását is: folyamatosan csökken a terület, mert amíg harminc évvel ezelőtt ötvenezer hektár volt, most tizenkétezer körül van és jövőre tízezer alá mehet.
„Azokra a területekre szorul vissza, ahol elegendő az öntözővíz, vagyis enélkül kockázatos burgonyát termelni”.
Ez is az oka, hogy a burgonya ára emelkedett leginkább az élelmiszerek közül a kereskedelmi forgalomban. A kiskereskedelmi ára megduplázódott, de ezt a felvásárlási árak nem követik. A termelői összefogás lehetne a megoldás Polgár Zsolt szerint, amellyel egy egységes termelői árualappal tárgyalópartnerek lehetnének a termelők a forgalmazókkal szemben. Helyette maradnak a szabadpiaci, vadkapitalista körülmények, mert ellenőrizetlenül érkezik be mindenféle minőségű étkezési burgonya, közben pedig a becsületes magyar termelők abbahagyják és még nagyobb importra szorulunk majd.
Növényvédőszer.hu - Kommunikáció
