Öntözés és vízmegtartás menthet meg az aszálytól

Az április végén született kormányhatározat a termelőket mentesíti a vízdíj fizetési kötelezettség alól, egyúttal a szolgáltatóknál jelentkező, ebből eredő bevételkiesést költségvetési forrásból kompenzálja - ez egyértelműen nagy segítség az agrárium egésze, azon belül is a vetőmagágazat számára.

A támogatás jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalkozások talpra tudjanak állni a tavalyi sokk után, ezáltal továbbra is garantálható legyen a termelés alapját jelentő vetőmagellátás biztonsága a gazdálkodók felé. Ennek jelentőségéről és hosszú távú hasznáról két szakember véleményét kértük ki. Sándorfy András, a Marton Genetics Cégcsoport vezetője arra figyelmeztetett: a vetőmagágazat egy igazán öntözést igénylő terület, tehát víz nélkül ez sem működik, sőt folyamatosan oda kell figyelni, hogy mindig megfelelő vízmennyiséghez jussanak ezek az érzékeny genetikával rendelkező növények – ez teremti meg a jövő vetőmagját. -A tavalyi aszályos év után - ami óriási gazdasági károkat okozott a vetőmagágazatban is -, az ilyen támogatási forma mind üzenetét, mind pedig gazdaságosságát tekintve nagy reményt ad arra, hogy ne szüntessék meg a vetőmagtermesztők ezt a tevékenységüket, s érdemes ezzel a területtel foglalkozni -nyilatkozta a cégcsoport vezetője.



A növénytermesztők azonban a segítség mellett azon is dolgoznak, hogy a folyamatos öntözésellátást megteremtsék, megszervezzék. Ez történik Fejér vármegyében is. Szigli Zoltán, az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója arra emlékeztetett, hogy olyan földrajzi elhelyezkedése van az országnak, ahol hatalmas mennyiségű vízzel tudnánk gazdálkodni, ha megfelelő lenne a vízkivételi lehetőség. Ezért sokan megpróbálkoznak az öntözéssel és egy magasabb szintű növénytermesztést igyekeznek elérni vármegye szerte. -A hosszútávú jelentőségére hívnám fel a figyelmet,mivel ezeket a létesítményeket ki kell építeni, például az egyszerű út menti árkokat karban kell tartani, hogy ellássák a szerepüket. A kormányzatnak az unió felé mindenképpen lobbiznia kell, hogy ezeket minél nagyobb támogatással tudjuk megvalósítani, hiszen a vízellátás hiánya problémákat tud okozni. Legyünk felkészültek, ne legyen még egyszer ilyen baj, mint tavaly -összegezte Szigli Zoltán.



A tapasztalat azonban az, hogy csak azokon a helyeken lehet kiépíteni öntöző rendszereket, ahol ehhez a feltételek adottak. De a vízmegtartás ott is fontos, ahol nem lehet megoldani a becsatornázást. Mindenki az öntözésről beszél, de a vízmegtartás és a szükséges agrártechnológiák alkalmazása is ide sorolandó a víz kérdéssel kapcsolatban mindkét szakértő szerint. Köztudott, hogy két Balatonnyi mennyiségű víz távozik az országból, mint amennyi itt is maradhatna. Az ország bejövő vízkészletei 96 százalékban külföldi országokból érkeznek, ami óriási felelősség a gazdálkodást tekintve, tehát nem engedhetjük ki ezt a vizet csak úgy önmagától, hiszen az utánpótlás teljesen külföldi országoktól múlik.

Sándorfy András megjegyezte: „2023-ban már rendelkezünk tudományosan a különböző módszertani ismeretekkel, hogy megfelelő minősítésű talajokon milyen növényeket kell és érdemes hasznosítani, ennek az eredményét pedig a növénytermesztés és közvetve az állattenyésztésbe tudjuk gazdaságilag érvényesíteni. Ehhez hozzátartozik Szigli Zoltán szerint a vízmegtartás, amelyhez vannak technológiák, hogy kiszámítható jövedelmet tudjon biztosítani a termesztéshez. 

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink