Fellélegezhetünk: nem drágul nagyon a hazai dió

A híresztelésekkel ellentétben csak elenyésző mértékben, vagyis alig emelkedik a hazai dió ára a betakarítás után és az ünnepek közeledtével. Ebben az aszályos évben sok mezőgazdasági termény sínylette meg az időjárás viszontagságait. Ezek közé tartozik a dió is, ami talán mindegyik gyümölcs közül a legjobban bírta a szárazságot.

A dió az a nagy mennyiségben termesztett héjas gyümölcsünk, amelyből önellátóak vagyunk és korábban exportra is jutott belőle. Nem lehet panasz az idei évre, mert közepes termés várható belőle. Mint minden más gyümölcsnél, az elmúlt években a diónál is ingadozó volt a termés, elsősorban a tavaszi fagykárok, kisebb részt az aszálykárok miatt. Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke mindezt azzal magyarázza, hogy a jelentősebb tavaszi fagyok elkerülték a dió ültetvényeket, jó volt a virágzás, de az évszázados aszály ott hagyta a nyomát.

-Május végén a Dunántúlon volt elegendő csapadék, ami jót tett a növekedésnek és a termés mennyiségnek, de a baktériumos fertőzést fokozta az eső, ami visszaütött a minőségben. Az északi, keleti termőtájon - ahol a hazai dió termőterület hatvan százaléka található - az aszály miatt kevesebb a termés, mert 2-4 milliméterrel kisebbek a gyümölcsök a szokásosnál, így a tavalyinál 20 százalékkal alacsonyabb, de összességében közepes diótermés várható -nyilatkozta az elnök.



A termelői árak tavalyhoz képest nem változtak, sőt csökkenést tapasztalni: a mosott, szárított, válogatott és csomagolt héjas dió ára a tavalyi 900 forintos átlagárral szemben jelenleg 950 forint körül van. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy csak a fejlesztésekkel és kutatásokkal őrizheti meg a versenyképességét a hazai és a nemzetközi piacon a diótermesztés. A dió majdnem vízi növénynek számít, tehát nagyon vízigényes függetlenül attól, hogy termetes fáról van szó, tehát az öntözés alap feladat kellene, hogy legyen, ehhez képest az ültetvények 90 százaléka öntözetlen. Apáti Ferenc szerint a következők kellenek a versenyképességhez: a hektáronkénti tőszám növelése, professzionális tápanyag gazdálkodás, trágyázás, továbbá koronaalakító metszés a termés betakarítása után. Ezek hiányában nem várhatunk versenyképes termést, ezért a hozamnövelés az egyetlen megoldás. A magyar termésátlag szárított tömegben mérve 1 tonna körül alakul hektáronként, az üzemek elérik a 2,5 tonna termésátlagot, de a franciák például 3-4 tonnára képesek.

A téli szezon másik kedvence a mogyoró és a szelíd gesztenye: ezekre nincs nagy kitekintése a FruitVeb-nek, mert idehaza érdemi, árutermelő gesztenye ültetvény csak egy van, s a gesztenye döntő része vadon gyűjtött, amelynek a minőségi, mennyiségi paramétereiről sincsenek pontos információk. Mogyoró ültetvény is csak 150 hektár található, de ezek a mennyiségek a magyar piacokon maradnak.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink