Mikor érdemes csávázott vetőmagot vásárolni?

Zsigó György növényorvos tanácsai. A csávázás egy igen modern környezetkímélő eljárás. Azért csávázunk, hogy a fiatal csíranövény védve legyen ebben a nagyon kényes fejlődési stádiumában, amikor a nedves, néha még hűvös földben kell megvédenie saját magát a gombáktól, baktériumoktól, esetleg az állati kártevőktől, vagyis a rovaroktól, férgektől. Ezért is hasznos eljárás.

Nem kell azt gondolni erről, hogy nagy mennyiség jutna az ember kezére, vagy bőrén keresztül a szervezetébe, amíg egy ágyásnyit elvetünk, de ezért célszerű védőkesztyűt használni. Megértem, hogy ha valaki idegenkedik a vegyszeres bevonatú vetőmagvaktól, de akkor keressen bioboltban kapható vetőmagot, amely nincs csávázva. A reteknél például biztosan lehet kapni olyan vetőmagvakat, amelyek emberi fogyasztásra biztosan alkalmasak, négy-öt nap alatt kicsíráznak, s ezzel vitamin és ásványi elem bombát juttathatunk a szervezetbe, de a gazdaboltokban sokszor vannak egymás mellett a csávázott és a nem csávázott vetőmagok. Gyakran még drazsírozzák is ezeket, amellyel azt a kis tápanyag környezetet adják meg a növénykének, amelytől jobban és gyorsabban fejlődik.

Sokan kifogásolják azt, hogy nincs elég információ a kis tasakokon, tehát nem lehet megállapítani, hogy folyton növekvő paradicsomról van-e szó, vagy csak egy időszakban termőről. Három fajtakör van: determinált, fél determinált, vagy folyton növő. Ez mind a paradicsomra, mind pedig a paprikára érvényes. A növényvédőszerek oldaláról nézve például még a betűméretet is meghatározzák a címkén. Néhány éve a csávázott babra nem volt ráírva, hogy volt-e kezelve, vagy nem, ezért az akkor mesterségesen kialakított árpolitika alapján olcsóbb volt a vetőmag bab és volt, aki főzni vásárolta. Ez tehát óriási gondot okozhat, ezért a csávázásnál már színnel, felirattal is meg kell erősíteni azt, hogy az vegyszerrel kezelt termény.



A csávázás megelőző vegyszeres kezelés, legtöbb esetben a vetőmag kis lémennyiséggel (7-20l/t), valamilyen feltűnő színezék és hatóanyag, esetleg fejlődést serkentő hatóanyag kombinációval történő bevonását jelenti, de a szokványos nedves módszer mellett létezik száraz (por), habos, gél, illetve gáznemű eljárás is. Az előállított „színes mag” azon túl, hogy védettséget szerez a célzott kártékony szervezetekkel szemben, feltűnősége miatt nehéz összetéveszteni az emberi vagy állati fogyasztásra szánt tételekkel. További (bár talán elhanyagolható) előnye, hogy egyes magoknál például repcénél, megkönnyíti a vetésmélység ellenőrzését, színezete miatt egyszerűbb észrevenni a talaj felső rétegeiben.

Létezik ezen túlmenően kemikáliákat mellőző csávázási módszer, vegyszermentes csávázás is, például hüvelyesek és káposztafélék magjait gyógynövényfőzetbe áztatják és egyéb anyagokkal például hamuval kezelik.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink