Már nem vagyunk önellátóak burgonyából

Részben sikerrel jártak azok, akik a burgonyafogyasztás ellen hangolták a vásárlókat. Azért részben, mert az élelmiszerek között betöltött vezető szerepét nem sikerült megtörniük sem a dietetikusoknak, sem pedig a gasztronómusoknak. Sok más tényező vezetett viszont oda, hogy a burgonya termesztési kedve sokat csökkent.

Elfogyhat a magyar burgonya februárra -erről lehetett olvasni az év végén, az okok pedig összetettebbek, mint azt elsőhallásra gondolnánk: a hazai burgonyatermesztés jelentősen csökkent az elmúlt években, a jelenlegi gazdasági helyzet pedig továbbra sem ösztönzi a termesztőket. Bekövetkezett az az állapot, amire még nem volt példa, hogy Magyarországon, sőt Európában hiány lesz burgonyából. Az elmúlt hetek sajtóhírei szintén arról szóltak, hogy január végére valóban elfogyhat a hazai termesztésű étkezési burgonya. Az Országos Burgonya Szövetség folyamatosan egyeztetett a szakmai szervezetekkel a helyzet megoldása miatt. Kulik Éva, a szövetség sajtóreferense azt nyilatkozta, hogy az importőrök, valamint a belföldi áruházak igényei alapján január közepére volt „várható” a magyar burgonya drasztikus csökkenése, ez egy picit kitolódhat a hónap végéig. Az ősz végéig betakarított termés 144 ezer tonna volt, ez közel 6500 hektárról történt. Az elmúlt 5 évben a felére esett vissza a burgonya termesztésre használt szántóföldi terület, illetve a terméshozam az elvárthoz képest is jóval alulmúlta magát. Ennek oka a rendkívüli szárazság, a rosszkor érkezett eső, egyes területeken a jégkár, valamint a kora tavasszal elhúzódó fagyok voltak.



A hazai burgonyatermesztés csökkenése tíz éves probléma. Ezt már Polgár Zsolt, a MATE Keszthelyi Burgonyakutatási Központjának igazgatója teszi hozzá, aki szerint meglehetősen nagy a konkurencia minden oldalról, ráadásul a növénnyel szemben előtérbe helyeződnek olyan megfontolások, hogy együnk inkább friss zöldséget, fogyasszunk több tésztát, vagy válasszuk az édesburgonyát, amelynek semmi köze a termesztett burgonyához. -Dietetikusok és a gasztronómusok egy része burgonya ellenessé vált az utóbbi néhány évben és ez meglátszik a fogyasztásban, emiatt nem olyan népszerű, mint korábban volt. Ennek ellenére továbbra is a harmadik legfontosabb élelmiszer: kenyérből fogyasztunk a legtöbbet, utána tésztát, majd burgonyát, aztán jönnek a tésztafélék és a rizs -tette hozzá az igazgató.

De miért alakult ki így, hogy most már rászorulunk az importra és nagyon hátrányos közgazdasági környezetbe került a burgonyatermesztés az utóbbi húsz évben. A szakértő szerint az utóbbi két év volt igazán nehézkes, mert folyamatosan nőttek az imputanyagok költségei, a műtrágyák, a növényvédő szerek, a munkabér, vagy az energiaárak. Az étkezési burgonya felvásárlási ára tulajdonképpen nem követte mindezeket. Emiatt csökkent a hazai termelés az utóbbi években olyan szintre, hogy már nem vagyunk képesek önellátóak lenni Magyarországon. Uniós szinten pedig megszüntették azt a hetvenezer forint értékű hektáronkénti támogatást, amellyel a termelőket legalább arra rávették, hogy fémzárolt, ellenőrzött minőségi vetőgumót használjanak. Akik emellett döntöttek, legalább ezt a támogatást megkapták.