Két év múlva tényleg vége a ketreces tartásnak?

2025-től az Európai Unió végleg betiltaná a ketreces állattartást. A történet érdekessége, hogy pár évvel ezelőtt ezt a jelenlegi tartásmódot ugyanazok szorgalmazták és hagyták jóvá, akik erről – a zöld, civil szervezetek érdekérvényesítő erejének hatására is – most már másként gondolkodnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint ha ezt jóvá hagyják Brüsszelben, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a tenyésztők: 24 százalékkal csökkenne például a sertéshús előállítás.

Nem esélytelen a küzdelem Zászlós Tibor kamarai alelnök elmondása alapján, hiszen ez komoly következményekkel járna nem csak a hazai, hanem a többi ország sertés- és baromfitartóira nézve is. Ezért a kamara más szervezetekkel együtt az unióban működő legnagyobb gazdálkodói érdekképviseleti szervezethez, a Copa-Cogeca-hoz fordult. A NAK kérésére előzetesen az Agrárközgazdasági Intézet felmérte, hogy milyen következményekkel járna – különösen a kelet-európai országokban – a baromfi és sertéshús előállítására ez a változás. Az Agrárközgazdasági Intézet nemzetközi konzorciumot hozott létre, amelyben öt hazai, három német és két lengyel kutató vett részt és készítette el ezt a tanulmányt. Idén tavasszal nyújtották be a Copa-Cogeca-nak, amely jónak találta az összefoglalót és továbbította azt a mezőgazdasági bizottságnak. Ez a testület az apró módosításokat és kiegészítéseket követően úgy döntött, hogy szeptemberben megtárgyalja a magyar előterjesztést.



-Nincs más, ehhez fogható tanulmány a bizottság asztalán, amellyel össze lehetne vetni, ráadásul a folyamatos konzultációk eredményeként minden egyes kérdésre a bizottság választ kapott a tanulmány és a következmények vonatkozásában. Ezért pozitív előjelek vannak abban a tekintetben, hogy a bizottság ezt megtárgyalja szeptemberben és dönthet arról, hogy 15, vagy 20 évvel meghosszabbítsa a jelenlegi ketreces tartás lehetőségét. Ez idő alatt lehet átállni olyan módszerekre, amit a zöld lobbisták, vagy a vásárlók is elfogadnak. Így elkerülhetők azok az anyagi károk, amelyek a tenyésztőket és a kereskedelmet érintenék -nyilatkozta Zászlós Tibor, aki hozzátette: ugyan hátra van még a döntés - amelynek pozitív előjelei vannak -, de már láttunk olyat Brüsszelben, hogy a politikai és zöld lobbisták felülírták a józan ész megdönthetetlen logikáját és megváltoztatták ezeket a logikus elképzeléseket.

A történet érdekessége az is, hogy pont az unió szorgalmazta korábban a ketreces tartás korszerűsítését, ami kiterjedt például a ketrec méretére és a haszonállatok mozgásterére – ezt az állatvédelmi szervezetek elfogadták és a hazai állattenyésztők ennek alapján hajtották végre a változtatásokat. Pár év elteltével megkérdőjelezték ezek létjogosultságát és így jutott el a bizottság arra a következtetésre, hogy 2025-ben véglegesen betiltja a ketreces tartást Európa-szerte. Ez abban az összefüggésben is felvet kérdéseket a kamarai alelnök szerint, hogy Magyarország kiszolgáltatott a harmadik országból érkező termékeknek, amelyeknek nem kell megfelelnie az ilyen előírásoknak. -Ha tehát harmadik országból hozzuk be a ketreces tartással, antibiotikumos kezeléssel és betiltott hatóanyagú növényvédő szerrel nevelt csirke és sertéshúst, akkor azt nyugodtan oda tehetjük a fogyasztók asztalára. Ezek nagyon kis mennyiségben, de hosszú távon károsak az egészségre – ezért tiltották be az unióban. Ki oldja fel ezt az ellentmondást? Jelenleg nem tudja a vásárló, hogy melyik érkezett harmadik országból. Ez a fogyasztói bizalom teljes megrendülését válthatja ki és hozhatja magával -összegezte Zászlós Tibor.



Egy biztos: amíg a ketreces tartást hosszabb távon felszámolják, addig Japánban az elmúlt években vezették be, hiszen a tojástermelésben ennél higiénikusabb lehetőség nem létezik az érvelésük alapján. Szakmailag tehát sokrétűen megközelíthető ez a kérdés, viszont az erős érdekképviselettel rendelkező szervezetek valószínűleg elérik Brüsszelben, hogy hosszabb távon ezt kivezetik. Ha nem így történik, akkor az óriási siker lesz számunkra a kamara álláspontja szerint.

Minden baj forrása a mezőgazdaság?
Korábban egyébként a zöld, civil szervezetek nemzetközi kampány indítottak azzal a szlogennel, hogy „vessünk véget az állatok levágásának”. Erre a polgári kezdeményezésre egyetlen év alatt 560 ezer eurót költöttek. Számtalan országban összegyűltek az aláírások, például Dániában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Luxemburgban, Szlovákiában, vagy Finnországban, csak az összes tagállamban nem sikerült megszerezni a szükséges támogatást, viszont sokakat meggyőztek e cél érdekében. Az állattenyésztés ellenes kampány célja az is, hogy a hagyományos húskészítmények helyére különböző növényi alapú termékek, hús utánzatok kerüljenek. Az ezt szorgalmazó érdekcsoportok mögött állók ebbe a kampányba nem véletlenül fektetnek komoly pénzeket, mert az emberi gondolkodás megváltozása mellett a politikai szervezeteket is maguk mellé tudják állítani. 

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink