Jobb pozíciókkal indulnak a gazdák 2023-ban

Az őszi árpa és az őszi búza vetésterülete az előző évhez képest növekedett: előbbinél 20 ezer hektárral vetettek többet, utóbbinál pedig 100 ezer hektárral nőtt a terület. Ennek egyértelműen a csapadék és az aszály az oka, hiszen az őszi vetések kevésbé sínylik meg a tavaszi csapadékhiányt. A felsoroltakkal ellentétben nem ilyen jó a napraforgó és a kukorica helyzete, mert 900 ezer hektár alatt lesz a vetésterület az 1 millióval szemben. Tehát az őszi vetésterületek egyértelműen növekednek, a tavasziak pedig csökkennek.

A mögöttünk hagyott évet összegeztük Kulik Zoltán agrárpiaci szakértővel, a Vitafort Zrt. vezérigazgatójával, aki a fenti adatokból többek között azt is kiolvassa, hogy akik öntözni tudtak, vagy a különböző innovációkkal a rendszerüket fejlesztették, azok előnyben voltak a hagyományos növénytermesztőkkel szemben. Mint ismert: az egymillió hektárnyi elvetett kukoricából csak hétszázezer hektáron történt meg a betakarítás, ami nem érte el a 2,4 millió tonna termésátlagot. -Ha megnézzük az elmúlt három év átlagát, akkor összességében mintegy 16 millió tonna termést takarítottunk be a különböző növényekből, ez idén alig haladta meg a 9 millió tonnát, tehát 7 millió tonna hiányzik, ami folyó áron számolva ezer milliárd forint. Ebből a legnagyobb nagyságrendet a kukorica képviseli -tette hozzá a szakértő.



Vesztes sertéstenyésztők, nyertes tojástermelők
A növénytermesztőknek az elmúlt két év nem volt igazán rossz, ezért vannak még tartalékaik, de egy-egy átlagos nagyüzemnél is több száz milliós az aszálykárral összefüggő kártétel. Az állattenyésztésnél külön kell elemezni a fajtákat: a két szűkös esztendő után a sertéságazat még mindig nem lábalt ki a válságból, az elmúlt két hónapban már jobb felvásárlási árakat tapasztaltak a tenyésztők. A450 forintos élő sertésár most 730 forint körülire növekedett, de az egy kilogrammra jutó önköltségnél az energia költségnövekedése több, mint 80 forint kilónként. A sertéstartók nagyjából a nullánál vannak, de fedezi a költségeiket az árbevétel. A baromfinál az elmúlt hetekben nem csak keleten, hanem nyugaton is megjelent a madárinfluenza, ami óriási károkat okoz Európa-szerte, ahol eddig 40 millió baromfit vágtak ki - ez mutatja azt is, hogy a baromfiállomány 10 százalékkal csökkent, ennek ellenére a brojlerárak folyamatosan növekedtek, viszont az energia kitettsége még nagyobb, mint a sertésnek, mert 1 kilogramm baromfihúst 500 forint körül állít elő egy termelő, amelyből 120 forint a kilónkénti energiaköltség növekedés. Ebből azt is látni az agrárpiaci szakértő szerint, hogy a háztáji ágazat aktivitása megtorpant, például télen sok helyen nem telepítenek újra. Mozgalmas éve volt a tojástermelőknek is: a 20 forintos év eleji árról 70 forintra is emelkedett a felvásárlási ára, de az ársapka és a lengyel tojás beáramlása negatív irányba befolyásolja a kedvező folyamatot, de összességében a tojástermelők elérték a számításukat és jobb pozícióban vannak. Óriási változásokat tapasztalni a tejpiacon, hiszen a tojáshoz hasonlóan nagy a növekedés volumene. Az év elején 100-110 forintot kérhetett el a termelő 1 liter tejért, ez most a duplája. Itt az energiakitettség kevesebb a baromfihoz és a sertéshez képest, ezért a tejtermelés eredményes volt, de az aszálykár nem csak a szemes terményeket, hanem a tömegtakarmányt is befolyásolja, tehát sok helyen csökkenteni kellett az állatállományt. Van tehát két ágazat: a tojás és a tej, amelyek az átlaghoz képest jobb évet zártak a nagyon komoly költségnövekedés ellenére is. Ez nem mondható el a sertés és a brojlercsirke tartókról.

Újra megjelent az aflatoxin
Tíz éve volt utoljára ilyen mértékű aflatoxin szennyezés az országban, mint most idén. Főleg azokon a termőterületeken, ahol a kukoricánál 3 tonna alatti terméssel és aszállyal szembesültek a gazdák - ez a kukorica harmadát, vagyis 700 ezer tonnát érintett. Az Ukrajnából behozott kukoricánál is látható, hogy gondok vannak fuzáriummal, tehát az onnan bejövő új kukoricát is be kell vizsgáltatnia a termelőknek, hiszen még nagyobb gondot okozhat a sertés és a baromfiállományban a toxinn megjelenése.

Erős konkurenciát kap a kukorica?
Kulik Zoltán szerint a tömegtakarmányozásnál egyre jobban előtérbe kerülnek a szárazságtűrő fajták, ilyen például a cirok, amelynek növekszik avetésterülete, hiszen sokkal jobban bírja a szárazságot, mint a kukorica, nagyobb és biztonságosabb hozamra képes, így az állattartók jobbantervezhetnek vele. A cirok a termésbiztonság mellett alacsonyabb termelési költségszintjével, toxinmentességével, ugyanakkor a kukoricához hasonló beltartalmával a kevéssé jó minőségű termőterületeken eredményesebben termelhető a kukoricánál.

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink