Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2024.04.13
novenyvedoszer.hu

Így alkalmazzunk biostimulátorokat a kertben

2024.03.12

A dísznövénytermesztés a kertészeti ágazatok az egyik legváltozékonyabb területe és az egyik legdinamikusabb mezőgazdasági ágazat, főleg a cserepes dísznövénytermesztést illetően, mely esetében világszerte megnőtt a termesztési tendencia a nemzetközi piacon. Ezt az ágazatot állandó megújulás jellemzi: gyors egymásutánban megjelenő és eltűnő fajták, örökség fajták megőrzése, színek és változatos felhasználási módok, technológiák.

 A helyzetet nehezíti azonban, hogy a 2008-as gazdasági világválságot követően a dísznövénytermesztés lett az a kertészeti ágazat, amely nagyon nehezen talált újra magára, szerencsére az utóbbi években viszont nagy horderejű változásokon ment keresztül a világ. A világ dísznövényexportja 2014-ben már elérte a 9,4 milliárd USD-t. Olyan országokban vált vezérágazattá a dísznövénykereskedelem, amelynél korábban nem volt jellemző, így Brazília és Thaiföld is dominánsan megjelent a piacon. Elmondható, hogy a dísznövény ágazat fejlődése a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan zajlik a fejlődő országokban.

A dísznövénytermesztés sok esetben képezi az alapját az alternatív, városi zöldfelület gazdálkodásban ismét megújul az ágazat: új technológiák kerülnek bevezetésre (zöldfalak, kandeláberek, tömegközlekedési megállók, növényoszlopok), melyekhez új fajokat, új fajtákat is kell alkalmazni, így tehát a nemesítés fontos cél. De nem csupán a díszítőérték, hanem a városi, települési kihívásokkal (hősziget hatás, szennyezés, vízhiány stb.) szembeni ellenállóképesség is nemesítési cél azért, hogy ezek a növények a negatív hatások mérséklésében és megakadályozásában aktív szerepet tudjanak vállalni. Sajnos Magyarországon, és Európa más országaiban is tapasztalható a városi növényzet pusztulása mely rávilágít arra, hogy még nincsenek olyan száz százalékban technológiák és ezzel kombinált fajták, amelyek megfelelően használhatóak lehetnének erre a célra.
A bemutatott fenntarthatósági törekvésen túl a dísznövény termék esetében a kiváló esztétikai minősége és a betakarítás időzítése alapvető fontosságú a piaci versenyképesség megőrzése szempontjából. Ezért a dísznövénykertészeti termékek nagy ráfordítást igényelnek a mezőgazdasági vegyszerek és az energiafelhasználás tekintetében, abban az esetben, ha a holisztikus megközelítéseket és fenntarthatóságot nem veszik figyelembe. A vegyszerek kiváltásának alternatívája a biostimulátorok alkalmazása. Ezek önmagukban vagy kombinációban történő alkalmazásával dísznövényeknél szilárd közegben jelentős növekedési ütem és hozam érhető el. A biostimulátorokat azonban óvatosan kell alkalmazni, mivel túladagolás esetén – mint minden más anyagnál is - káros hatásokat idézhetnek elő a növényben. Ez különösen a huminsavak esetében igaz, mégis a tápanyagutánpótlási program részeként nélkülözhetetlenek és túladagolás mellett is fenntartható maradhat használatuk.
 
A biostimulátorok hatékonyságát több növény esetében vizsgálták. Az egyik ilyen az azték zsálya (Salvia hispanica L.), ahol növényekben lényegesen magasabb illóolajtartalmat és vegetatív hozamot eredményezett a biostimulátorok alkalmazása a műtrágyákhoz képest. A huminsavakat kiegészítve szerves- és műtrágyákkal, növeli a növénymagasságot és a virághozamottubarózsa (Polianthes tuberosaL.) és a vesszőkosbor (Dendrobium nobile Lindl) esetében. A mikrobiális biostimulátorok elősegíthetik a dísznövények (például Zinnia elegans és Petunia x hybrida fajták) növekedését a termelés során, és javíthatják a növények kondícióját abiotikus stressz esetén. A kis bársonyvirág (Tagetes patula L.) és a kerti őszirózsa (Callistephus chinensis L). egyedeknél több biostimulátor is csökkentette a csírázási erélyt, viszont a kerti árvácska (Viola x wittrockiana) estén növelte azt.  A kétszínű üstökös liliom (Eumis bicolor Baker) növényeknél a kitozán serkentette a vegetatív növekedést, és növelte a klorofilltartalmat.  A barna alga (Ascophyllum nodosum) kivonat alkalmazása (öntözés, permetezés) a csírázás és a palántanevelés során is hatékonynak bizonyult a díszpaprikánál intenzívebb vegetatív növekedés eredményezett.

A dísznövénytermtesztés egyik egyedi iránya a zöldfelületgazdálkodás. A biostimulátorok zöldség- és gyümölcstermesztési sikereinek köszönhetően az ipar a gyepfűfajtákra is nagy hangsúlyt fektet. A vetésterület- és növényvédőszer-csökkentési szabályozások miatt ebben az ágazatban jelentős üzleti lehetőség nyílik. Díszfüveknél, így például az angolperjénél (Lolium perenne L.) kimutatták, hogy a biostimulátorok képesek helyettesíteni a műtrágyák hatását, atőzegből kivont humuszanyagok növelték a gyepfűfélék vegetatív részeinek tömegét.A biostimulátorok többsége növeli a fotoszintetikus pigment (klorofill és karotinoidok) tartalmat és csökkenti a polifenolok tartalmát és az antioxidáns gyököket.

Biostimulátorok és a fenntarthatóság kérdése
Az abiotikus stressz és a globális klímaváltozás következtében a mezőgazdasági termelés világszerte komoly veszteségeket szenved el. Jelenleg a legígéretesebb megközelítés a szélsőségeket jobban viselő növények jobb minőségű és hozamú, abiotikus stressztűrő képességre való nemesítése. A stresszrezisztens növényfajták fejlesztésének egyik előfeltétele a molekuláris mechanizmusok megfejtése és a stressz-asszociált gének kutatása, amelyek szabályozzák a növények abiotikus stresszekkel szembeni reakcióit. A stresszre reagáló gének expressziójának szabályozásába a transzkripciós faktorok döntő szerepet játszanak (Khan et al. 2018).

A jövőben számos új biostimulátor is ígéretes lehet a növénytermesztésben és hozzásegítheti az emberiséget egy fenntartható élethez. Például a higított méz kivonat növeli a növények antioxidatív védekező rendszereinek aktivitását és potenciálisan megfelelhet a talaj sóstressz káros hatásainak leküzdésére is. Számos növényi kivonat is hatásos lehet a növények életfunkcióinak emelésére és a génexpresszióra.  Az édesgyökér-kivonat előkezelés a DNS transzkripció szintjét növeli meg sóstresszelt palántákban, szilmarinnal dúsítva. A kukoricakivonat jótékony hatással van a búzanövények teljesítményére, a növényi hormonokra, poliaminok génexpressziójára is, szilmarinnal együtt is hatékonyak. A fenntartható növénytermesztés a tőzegalapú közegek kicserélését is fontos célkitűzésnek tartja számon, ezt támogatja, hogy a biostimulátorok nem csak a növényre vagy a közegre juttatva fejthetik ki hatásukat, hanem maga a termesztőközegként is alkalmazhatók, mint a Posidonia alapú komposzt.

Nem csak a növényi hatóanyagok, hanem a nanorészecskék és nanoanyagok biostimulátornak tekinthetők, mivel meghatározott koncentráció-tartományokban, általában kis mennyiségben, fokozzák a növények növekedését. A nanorészecskék és nanoanyagok nagy sűrűségű felületi töltésekkel rendelkeznek, amelyek nem specifikus kölcsönhatásra képesek a növényi sejtek sejtfalának és membránjának felületi töltéseivel. Ugyanígy a funkcionalizált nanorészecskék és nanoanyagok, valamint a koronával rendelkező nanorészecskék és nanoanyagok. Utóbbiak a természetes folyadékoknak, például víznek, talajoldatnak vagy az élőlények belsejének való kitettség után keletkeztek, nagy sűrűségű felületi töltést mutatnak, amelyek kölcsönhatásba lépnek specifikus töltéssel. A kis térfogatban elhelyezkedő nagy sűrűségű töltések intenzív kölcsönhatást váltanak ki, amely képes megzavarni a sejtfalak és a membránok felületi töltéseinek sűrűségét.
Ezen új lehetőségek feltárása, az eddigi biostimulátorok további fejlesztése és működési mechanizmusuk kutatása még jelenleg is zajló folyamat, azonban elmondható, hogy az utóbbi évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül a biostimulátorok kutatása, melyet a gyakorlatban is alkalmazható eredmények is alátámasztanak.

Kutatások pedig nem állt meg és a jövőben nagy eredményeket remélhetünk tőlük, hiszen használatukkal számos vegyi anyag, többek között a műtrágya is kiváltható lenne, akkor ez nagyban elősegítené egy fenntartható mezőgazdasági rendszer megteremtését. 


Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kisvarga Szilvia Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Növényvédőszer.hu / Horotán Katalin – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Ezeket is olvasta már?

Középpontban az almát súlytó fagykár

2024.04.13

A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős. Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, ez nem jelenti azt, hogy ne volnának és lennének továbbra is tavaszi fagyos időszakok, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig pont ebben a kritikus időszakban következhet be. Az alma adja az összes Magyarországon termelt fás gyümölcs 70%-át, de regionálisan sem egyenletes a termőterületek eloszlása, mert a gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások-csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése, melyet a masfelfok.hu oldalon tettek közzé....

Folyamatos gombabetegségek, alma tűzelhalás, puszpángmoly! Ezek az aktuális növényvédelmi kihívások

2024.04.12

A meleg tél és koratavasz miatt korábban fakadtak, ébredtek fel a növényeink, a megszokottnál hamarabb kellett felvennünk a permetezőgépet. A jelenlegi helyzet is tartoga...

Több kamarai falugazdász segíti az egységes kérelmek beadását

2024.04.12

Egyre több adminisztrációs feladattal jár az európai uniós agrártámogatások lehívása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azért, hogy tagjait hatékonyan tudja tám...

Felelős gasztrohősök: a svédasztallal csökkenthető a pazarlás

2024.04.12

Iskolában, óvodában, menzákon, vagy a közétkeztetésben már működik a módszer. Nem csak a választék nagy és a választás könnyű, hanem sokat segít az élelmiszerpa...

Aggasztó csapadékhiányos helyzet, a napraforgó és a kukorica porszáraz talajba kerül

2024.04.11

Április 9-i szántóföldi növényvédelmi előrejelzés. Április első dekádjára továbbra is a sokévi átlagnál jóval melegebb időjárás a fő jellemző. A csapadékhel...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.