Ezért keresse a kertészetekben a selyemvirágfát

2024.03.20

Az Alföldi Faiskolások Egyesületének éves szakmai rendezvényén a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat keresték. A fajhasználattal kapcsolatban előtérbe került egy ígéretes növénycsoport, a jövedelmező termesztésével és felhasználásával kapcsolatos kilátások méltán irányítják a szakemberek figyelmét a selyemvirágfára. Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke hívta fel a figyelmet a rendezvényen a selyemvirágfára (Lagerstroemia), amelynek számos kitűnő tulajdonsága közül is kiemelendő a virágzása és a virágzási ideje - olvasható a www.diszkerteszek.hu oldalon.

A káprázatos gazdagságban nyíló virágok abban a nyár végi, kora őszi időszakban jelennek meg, amikor a virágzó cserjefajok már nem nyílnak. A selyemvirágfának helye van a hazai termesztésben, bővíthető vele a választék, és alkalmazása lehetővé teszi a kedvelt és látványos virágos szezon meghosszabbítását. Egyes fajtái már megjelentek a hazai kertészeti árudákban és néhány közterületen, például Pécs egyik belvárosi terén fasorként ültették, és szépen megállja a helyét, jegyezte meg az előadó.

Fajhibridek, hibrid fajták

Az elnök ismertette a növénnyel kapcsolatos legfőbb tudnivalókat, tartásának és alkalmazásának jellemzőit. A kínai selyemvirágfa (Lagerstroemia indica) néven forgalomba hozott növények jó része más fajok genetikai állományát is hordozó fajhibrid. Kedvelt díszfa a mediterrán országokban, Dél-Franciaországban, Olasz- országban, Görögországban, szívesen ültetik a dalmát tengerparton is, de az indica faj fajtái fagyérzékenységük miatt Magyarországon nem biztos, hogy megtarthatók.

A selyemvirágfa szülőfaja, a Lagerstroemia fauriei azonban kevésbé fagyérzékeny és nem támadja meg a lisztharmat, mint a kínai selyemvirágfát.

Amióta érezhető a klímaváltozás kiváltotta melegedés, elsősorban a téli nagy hidegek elmaradása, azóta egyre népszerűbbek az amerikai hibrid fajták, amelyek a Lagerstroemia indica és a Lagerstroemia faurei keresztezésével jöttek létre, mondta az előadó. Az egyes fajták fagytűrése között mutatkozik ugyan némi különbség, abban viszont megegyeznek, hogy a magyarországi időjárási viszonyok mellett valamennyi átvészeli a telet. Jól lehet az érzékeny fajták föld feletti hajtásai télen elfagynak, a félcserjékhez hasonlóan a talaj alatti részek nem károsodnak és a következő évben ismét kihajtanak.

Jellemzőjük a késői kihajtás, ami manapság azért különösen fontos szempont és egyre nagyobb érték, mert enyhe télen idő előtt kihajtanak a korai fajok (idén február vége felé a mandula már szinte levirágzott és megkezdődött a kajszi virágzása is), és egy áprilisban érkező fagy kárt okozhat. A melegigényes, későn kihajtó növényeket ilyen veszély nem fenyegeti, így várhatóan a selyemvirágfa jelentősége megnő a változó klímában. Gyakran tűnik úgy áprilisban, hogy a növény meg sem mozdul, nem mutat életjelet, majd a hőmérséklet emelkedésével és a tavaszi csapadékkal együtt a hó közepe-vége felé megindul a növekedése.

Őszi lombja és kérge is díszít

A selyemvirágfa jól tűri a metszést és ennek következtében kiválóan alakítható az alkalmazási területeknek megfelelően. Mérettől, növekedési típustól függően akár ágyásnövénynek, akár cserjecsoportnak, akár sorfának is felhasználható, a legváltozatosabb kertépítészeti elképzelések megvalósítására is alkalmas. Léteznek talajtakaró és ágyásrózsa méretű típusok, szoliter cserjeként használható, vagy cserjecsoportok kialakítására, valamint törzset nevelő, erős növekedésű sorfának való fajták.

Az ágyásba kiültetett alacsony típusok sövényvágóval visszametszhetők és ezzel az erős beavatkozással garantálható a következő évi gazdag és látványos virághozam. Néhány fajta visszavágás után remontál.

A növény a hajtásokon virágzik. A virágzási idő, a virágok színe, típusa mellett további jellegzetessége a fa kérgének barnás vagy ezüstös árnyalatú színesedése. Ez a tulajdonság tovább emeli a díszítőértékét, különösen a téli lombtalan időszakban.

Egyes fajtáknak mutatós az őszi lombszíne, amely az aranysárgától a sötétbordóig változhat.

A selyemvirágfa ültetésével olyan változatos esztétikai élmény teremthető a kertben, ami eddig más növényekkel nem volt elérhető.

Érdemes még tudni, mondta Orlóci László, hogy melegigényes növényként jól nevelhető fóliasátorban. Elviseli a termesztőberendezés alatti magas hőmérsékletet és nagy páratartalmat, és ilyen körülmények között kétszer olyan rövid idő alatt, gazdaságosabban termeszthető, mint szabadföldön. Az alacsony, zömök termetű, ágyásba vagy cserepes termesztésre való fajták növényházban és szabadföldön egyaránt megnevelhetők.

A várostűrő képességével kapcsolatban megemlítette a szakember, hogy a mediterrán országokban is népszerű növényt gyakran ültetik a tengerpart közeli sós homokos talajba, ezért jól tűri a városi sózást, a talajszennyezést.

Ápolása mint a rózsáé

Ápolása kiültetésben jórészt megegyezik a rózsáéval, ugyanúgy igényli az őszi felkupacolást, és tavasszal az elfagyott részek visszavágását. A szárazság visszaveti a virágzást és a virágok méretét, egyúttal csökken a tő éves növekménye, de a növény életben marad. Az ágyás- növényeket érdemes öntözni, a törzses fákat csepegtető öntözéssel ellátni, ahogy az igényesebb fasorokat.

Kártevőkkel és kórokozókkal szemben ellenálló. Egyedüli betegsége a lisztharmat (Erysiphe lagerstroemiae), de az is csak néhány érzékeny fajtát fertőz nedvesebb időjárási körülmények között.

Megoldható ellene a védekezés, bár egyre kevesebb lesz a használható növényvédőszer. Célszerű a betegségre rezisztens vagy legalábbis toleráns fajtákat választani. E kérdés megoldásának kulcsa a hibrid fajták használatában rejlik, mert azok rendelkeznek rezisztenciával, míg az indica alapfaj fajtái egy-két kivételtől eltekintve kevéssé. A kártevők közül a fajspecifikus selyemvirágfa-levéltetű ( Tinocallis kahawaluo kalani) jelenthet veszélyt a növényre.

Orlóci László javasolta továbbá a termesztőknek, hogy a kisebb virágokból álló, tömött bugájú fajtákat részesítsék előnyben. A nagyméretű virágokat nevelőfajtákesetébenelőfordul, hogy a nyári esőktől elázott hatalmas bugák a súlyuknál fogva lehúzzák az ágakat, amelyek ettől megtörnek. Másrészt a lakosság is szívesen tördeli le a virágos ágakat, mint az orgonát, és ezzel komoly kárt okoz.

Kapcsolódó cikkek:

Integrációval újítható meg a kertészeti ágazat

A hatékony fejlődéshez és a kertészeti ágazat megújításához kikerülhetetlen az integráció. Ehhez pedig a pályázati lehetőségek hatékony kihasználása szükséges. Éppen ezért továbbra is fenntartjuk a kertészeti ágazat kiemelt támogatását, így a díszkertészek is számíthatnak fejlesztési forrásokra, amely részeként egy új, speciális támogatási forma is kialakításra kerül – jelentette be Nagy István agrárminiszter pénteken, Tapolcán, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége Szakmai Napján.

Ezeket is olvasta már?

Növényvédelem csalinövényekkel

2024.04.29

A konyhakertben garázdálkodó kártevőknek - legyenek levéltetvek, lepkehernyók vagy bogarak - mind-mind léteznek természetes ellenségeik. Egyszerű a megoldás, ültessünk a konyhakert és díszkert megsegítésére csalinövényeket, csalogató növényeket, melyekkel kertünkbe hívhatjuk a ragadozó rovarokat. - írja a www.zoldpagony.com. A leghasznosabb, legtermészetesebb növények, közös vonásuk, hogy nemcsak hasznunkra vannak, hanem könnyen nevelhető, strapabíró fajok, így kezdő kertészkedők is bátran ültethetik őket.... ➜