Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2024.04.13
novenyvedoszer.hu

HÚSVÉTI SONKÁBÓL IS VÁLASSZUK A HAZAIT!

2024.03.21

Bizakodóak a hazai húsipari szereplők az idei húsvéti szezonnal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Húsiparosok Szövetségének közös piaci körképe szerint ebben az időszakban a legtöbb feldolgozó a magasabb minőségű termékekre fókuszál. Többségük a hosszan érlelt hagyományos sonka és a kötözött sonkák mellett a gyorspácolt termékek közül is a jobb minőségű sonkákat gyártja. 

Mivel jelentős alapanyag-áremelkedés nem volt az idei szezon előtt, ezért a megkérdezett húsfeldolgozók legalább a tavalyihoz hasonló forgalomra számítanak, többségük 5-15 százalékos növekedést vár az idei húsvéttól. A kisebb üzemek esetében a húsvéti forgalom elérheti az éves mennyiség 30 százalékát is, a nagyobb vállalkozások esetében ez az arány alacsonyabb, hiszen a nagy húsipari üzemekben folyamatosan magas a termelés volumene. 
Húsvétkor általában nyers sonkából készült főtt sonkát fogyasztunk, a klasszikus húsvéti parasztsonka alapanyagául szolgáló sertéseket már a tél vége felé, legalább 5-6 héttel húsvét előtt levágják. Vágás után a sertéscombot vagy lapockát csonttal együtt 4-5 hétig sózzák és pácolják, s csak ezután füstölik, ami szintén több napig, akár egy hétig is eltarthat. A sonka ezután már megfőzhető és fogyasztható, de van, ahol a füstölést követően hűvös helyen lógatva még napokig, vagy akár hetekig is érlelik.



A sonka elkészítésének ez a hagyományos módja még a régi időkben alakult ki, amikor hűtők hiányában sertést csak a hideg, téli hónapokban vágtak. A sonkát megszegni, megfőzni és fogyasztani viszont csak húsvétkor lehetett, ami gyakran a későbbi tavaszi hónapokra esett, amikor már meleg volt az idő. Ezért is volt szükség az eltarthatóságot biztosító sózásra és pácolásra.
Az idők során megváltozott ipari körülmények alapján létrejöttek a régi módszerektől eltérő eljárások is.
A hagyományos, hetekig tartó sózás, pácolás és füstölés után, de csont nélkül pár hét alatt készül a kötözött sonka, ami 10°C-on több hétig is eltartható. 

Az elmúlt évtizedekben megjelentek a piacon a főtt, gyorspácolt sonkák is. Ezen termékek elkészítésének lényege, hogy a sózáshoz és pácoláshoz szükséges adalékanyagokat bejuttatják a sonka belsejébe, a gyártási folyamat ezzel néhány órára rövidül.

Ez a termék természetesen nem rendelkezik ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal és minőségi jellemzőkkel, mint a hosszan érlelt sonka: a beinjektált folyadék jelentős része távozik a sonka tömegéből, és az állaga is más lesz, mint a hagyományos technológiákkal készült sonkáé. 
A gyártók tapasztalatai szerint a legtöbb vásárló igyekszik minőségi árut vásárolni húsvétkor. A hagyományos előállítású, konyhasóval pácolt, érlelt combsonkák, hátsó csülök, angol szalonna, tarja és a kötözött sonka ilyenkor a legkeresettebbek. A kereslet azonban a hagyományos, csonttal együtt pácolt és füstölt sonkákról egyre inkább a könnyebben elkészíthető és felszolgálható sonkák felé tolódik el. Így például egyre nő a népszerűsége a kötözött sonkának, hiszen könnyen szeletelhető és tálalható. Bár az ára fajlagosan magasabb, évek óta nő a kereslet például a szívsonka iránt, ami főzés után egyszerűen szeletelhető, tetszetős termék. A fogyasztók egy része – különösen a fiatalok – számára a húsvét már nem egy hosszú, több napra elhúzódó ünnep, ez is indokolja a kisebb tömegű termékek iránti kereslet növekedését. 

Természetesen jelen vannak a hazai piacon az olcsó import termékek is. Elsősorban gyorspácolt kötözött sonka és tarja kerül így a boltokba, amelyek minősége jóval alacsonyabb, mint a hazai prémium termékeké. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Húsiparosok Szövetsége ezért azt ajánlja a vásárlóknak, hogy húsvétkor is keressék a hazai termékeket, hiszen ebben az esetben biztosak lehetnek benne, hogy kiváló minőségű terméket tehetnek a húsvéti asztalra. 
 


Kapcsolódó cikkek:


Mozgalmas húsvéti időszakra készülnek a hazai juhászok

Kedvező kilátásokkal indul az idei húsvéti szezon a hazai juhtenyésztők számára. Az európai piacon egyre erősödő kereslet tapasztalható, amit a korai húsvéttal egybeeső muszlim Ramadán ünnep is tovább növel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetség, valamint a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet közös piaci körképe szerint a legtöbb könnyű bárány az idén is Olaszországba kerül, de jelentős a francia, a német, a belga és a holland kereslet is a magyar bárányok iránt. A 2022-es évet jellemző történelmi aszályt, energiaválságot, takarmányhiányt, egekbe szökő inputárakat, háborús inflációt és szűkülő támogatási lehetőségeket követően a tavalyi évben kissé fellélegezhettek a hazai juhágazat szereplői. A 2023-as év a legeltetés és a kaszálás szempontjából is jóval kedvezőbben alakult. A kedvezőbb csapadékviszonyoknak köszönhetően a legeltetési idényt ki lehetett nyújtani, az év folyamán pedig jelentős mennyiségű szálastakarmányt lehetett betakarítani. Emellett a gabona- és takarmányárak csökkenése is segítette a téli takarmányozásra való felkészülést az ágazatban, így kedvezőbb helyzetben teleltek át az állatok.


Ezeket is olvasta már?

Középpontban az almát súlytó fagykár

2024.04.13

A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős. Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, ez nem jelenti azt, hogy ne volnának és lennének továbbra is tavaszi fagyos időszakok, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig pont ebben a kritikus időszakban következhet be. Az alma adja az összes Magyarországon termelt fás gyümölcs 70%-át, de regionálisan sem egyenletes a termőterületek eloszlása, mert a gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások-csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése, melyet a masfelfok.hu oldalon tettek közzé....

Folyamatos gombabetegségek, alma tűzelhalás, puszpángmoly! Ezek az aktuális növényvédelmi kihívások

2024.04.12

A meleg tél és koratavasz miatt korábban fakadtak, ébredtek fel a növényeink, a megszokottnál hamarabb kellett felvennünk a permetezőgépet. A jelenlegi helyzet is tartoga...

Több kamarai falugazdász segíti az egységes kérelmek beadását

2024.04.12

Egyre több adminisztrációs feladattal jár az európai uniós agrártámogatások lehívása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azért, hogy tagjait hatékonyan tudja tám...

Felelős gasztrohősök: a svédasztallal csökkenthető a pazarlás

2024.04.12

Iskolában, óvodában, menzákon, vagy a közétkeztetésben már működik a módszer. Nem csak a választék nagy és a választás könnyű, hanem sokat segít az élelmiszerpa...

Aggasztó csapadékhiányos helyzet, a napraforgó és a kukorica porszáraz talajba kerül

2024.04.11

Április 9-i szántóföldi növényvédelmi előrejelzés. Április első dekádjára továbbra is a sokévi átlagnál jóval melegebb időjárás a fő jellemző. A csapadékhel...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.