Hazai vetőburgonyával nyereséges a termelés

Idén tavaszra szinte teljes egészében elfogyott a hazai burgonyakészlet. Ezen nem nagyon lehet csodálkozni még akkor sem, ha ez rendkívülinek számít, hiszen az aszály is oka ennek a helyzetnek. Még évtizedekre visszamenőleg sem volt jellemző, hogy a hazai előállítású étkezési burgonya ne tartson ki a következő év tavaszáig, hiszen legfeljebb csak egy-két hónapra szorultunk importra.

Évek óta folyamatosan szűkül az a termőföld terület, ahol burgonyát termesztenek. De ugyanez igaz azokra a termelőkre is, akik ezzel még foglalkoznak. Polgár Zsolt, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem keszthelyi Burgonyakutató Állomásának vezetője szerint az aszály tovább rontott a helyzeten és tíz évre visszamenőleg így a felére is visszazsugorodott a hazai étkezési burgonya piaca. Az éghajlat változással egy másik folyamat is összefügg a szakember szerint, ez pedig a korai étkezési fajtákra történő átállással magyarázható. -Ennek az a következménye, hogy korábban kell eladni a termesztésből adódóan ezeket a fajtákat, mint az őszi betakarítású burgonyát. Az év első felében lehullott jelentős csapadék mennyiség nem segít a korábbi problémák orvoslásában, de bőségesen volna még helye a további csapadéknak. A február sajnos nem volt olyan csapadékos, mint amennyire szerettük volna, ezért, ha ismét bekövetkezne egy tavalyihoz hasonló, vagy kisebb aszály, akkor újra szembesülnénk hasonló gondokkal. Ezért kizárólag az öntözés jelentheti a megoldást -foglalta össze Polgár Zsolt.



Megéri, vagy nem?
Országos tapasztalat az, hogy azok a termelők, akik újonnan kezdenek bele a termesztésbe, ma már kizárólag öntözési háttérrel teszik ezt, ami örvendetes hozzáállás. Azonban ez csak ott lehetséges, ahol fizikailag is megoldható az öntözési rendszer kiépítése. Ahol erre nincs lehetőség, ott vagy feladják a küzdelmet a gazdálkodók, vagy bíznak az időjárási körülményekben. Polgár Zsolt szerint a sok rossz hír közepette biztatónak számít az, hogy valószínűleg megállta termőterület további zsugorodása, mert nem engedheti meg magának az ország ezt gazdaságpolitikai megfontolásokból sem, hiszen nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint nem lehet Magyarországon nyereségesen burgonyát termeszteni. Ha mégis ez az álláspont lenne az általános, akkor onnantól kezdve az ország az import burgonyától függ majd.

A fajtaváltás a megoldás
Olyan fajtákra van szükség, amelyekkel gazdaságosan lehet termeszteni. Ez az egyetlen megoldás, amelyhez összetett, ellenálló fajtákra van szükség, tehát tűrni kell a korszerű fajtáknak a kórokozók károsító hatását, az éghajlati problémákat. Szerencsére a magyar fajták ilyen ellenálló fajták, amelyeket ráadásul többször is vissza lehet ültetni és nem kell minden évben drága, import vetőburgonyát megvásárolni, mert a nyugati fajtákra ez a jellemző: gyorsan leromlanak, emiatt muszáj lecserélni a vetőgumókat rendszeresen ahhoz, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű termést kapjon a gazdálkodó.

Korábban azzal próbálkoztak a termelők, hogy visszaültették az ara nem alkalmas fajtákat. Így veszteség keletkezett ezzel, ráadásul folyamatosan amortizálódott a gazdák infrastruktúrája, elöregedtek a gépeik, nem tudtak fejleszteni. Akik időben léptek előre és átálltak a hazai vetőgumókra, azok sokkal gazdaságosabban tudnak termelni. Ez a tendencia nagyon felgyorsult.