Így veszít a talaj a termőképességéből

Talajaink rossz állapotban vannak. A gazdálkodók csak a talajréteg felső, harminc-negyven centiméterében gondolkodnak, mivel abban termesztik a növényeket. Ehhez képest a talaj legalább másfél-két méter vastagságú. Az országban a termőréteg fele már hiányzik, ezért minél inkább leépül a talaj biológiai aktivitása, a növények annál kevésbé tudják felvenni a vizet és a tápanyagot. Így hosszabb távon előfordulhat, hogy még a megfelelő műtrágya kijuttatása mellett sem tudunk olyan terméseredményeket elérni, mint korábban.

Egyre többször és több felől hallani, hogy zöldségeink, gyümölcseink vitamin ésásványi anyag tartalma, tápértéke meg sem közelíti a harminc-negyvenévvel ezelőttieket. Talajainkat kizsákmányoltuk, megfelelő regenerációjukról nem gondoskodtunk. Szerencsére azonban egyre több a felelősen gondolkodó gazda, aki a talaj visszatáplálását is szem előtt tartja. A dráguló műtrágyák korában nem csak anyagi, hanem környezetvédelmi szempontból is érdemes fenntartható alternatívákat keresni. A talaj élőlényeit táplálva a növény egészséges lesz, az egészséges növényt elfogyasztva pedig egészséges táplálékhoz jut az állat és az ember is. Nem csak a növények, hanem a talaj állapota is fontos ezért. Gyakori látvány az, amikor a szennyvíz iszappal próbálják a föld szerkezetét és tápanyagtartalmát növelni. Jó vízmegtartó képessége van ennek -mondják, akik kipróbálták és ma már arra esküsznek, hogy egyre kevesebb mű-, és egyre több szerves anyagra lenne szüksége a földnek. Létezik továbbra is a műtrágya kiegészítés, de ezzel a módszerrel felezni lehet a műtrágya kiszórását.



Külön kell választani a növények táplálását és a talajok minőségének javítását. A műtrágyák a növények tápanyag igényét képesek fedezni, ugyanakkor a talaj egészséges működését és a talaj tápanyagigényét viszont nem. Csak egy nagyon könnyű és gyors ion felvételt tesz lehetővé a növénynek, viszont emellett a talaj elszegényedik hosszútávon.

„Ha rendszeresen nem tápláljuk a talajunkat megfelelő szerves anyag utánpótlással, akkor elszegényedik, szerkezete romlik, és onnantól kezdve elveszti termőképességét”.

Az lenne az ideális egy nemrégiben készült felmérés szerint, ha olyan anyag kerülne a földbe, ami a talajt is táplálja és a növénynek is optimális táplálékfelvételt tesz lehetővé. Ezek lennének a természetes alapanyagok. Mindenféle szerves, elhalt növényi és állati szerves anyag táplálja ugyan a talajt, az állattenyésztés során felhalmozódó szerves trágyák képesek erre, de ezekből egyre kevesebb van, ezért ha nem is feltétlenül cseréljük le a műtrágyát - hiszen az jelenleg megoldhatatlan -, ezért ezeket fontos lenne úgy adagolni, hogy megfelelő mennyiségű szerves anyagot biztosítsunk a talajnak.

Sokféle lehetőség van. Ha csoportosítani szeretnénk a szerves anyagokat, akkor két nagy kategória létezik: a növényi – tarlómaradványok – és az állati eredetű – istállótrágya – szerves anyagok. Van egy átfedési zóna, melyet úgy hívunk, hogy komposzt anyagok. Ezeket kiskertekben, vagy kertészetekben szoktak használni. Nagyüzemi termesztésnél a komposztálás nem gyakori megoldás, mert túlságosan nagy területre és nagy mennyiség kijuttatására lenne szükség. Ezek mellett vannak olyan biostimulátorok is, amelyek segítik a talaj biológiai aktivitását. Két évvel ezelőtt még drágább volt ez az eljárás, mint a műtrágyázás, ma már ez nem igaz.

A fentiekből kiindulva egyre több gazdálkodó ismeri fel azt, hogy nem jó ez a talajt kizsigerelő rendszer, amit eddig folytattak, ezért sokan változtattak és számolnak be arról a pozitív változásról, hogy jobb lett a talaj szerkezete, könnyebben lehet művelni, kevesebb gázolajjal, ezáltal szebbek a növények és kevésbé viseli meg ezeket az aszály.