Magyarországon mindösszesen 15 hektáron termesztenek földimogyorót, mégpedig a dél-alföldi Zákányszéken. Ha azt gondolnánk, hogy egy olyan növényről van szó, melyet fel kell fedezni, akkor nagyot tévedünk, ugyanis az ötvenes években majdnem ezer hektáron termesztették, elsősorban Békésben. A gazdasági fejlődés azonban véget vetett ennek a folyamatnak és elindult a konvencionális növények ipari méretű termesztése – ezek egyértelműen kiszorították sok más növény mellett a földimogyorót is.
A földimogyorónak a kézimunka igénye már akkoriban is óriási volt, viszont a búza, repce, kukorica és a napraforgó sokkal könnyebb erőfeszítése miatt gyakorlatilag a nullára csökkent le a földimogyoró termőterülete. Az újkori története alig tíz évre nyúlik vissza, amikor dr. Balla Zoltán agrármérnök a Debreceni Egyetem agrártudományi karán elkezdte a földimogyoró termesztését Nagy János professzor indíttatására. A kísérletek a bemutató kertben kezdődtek el, majd négyzetméterről négyzetméterre kezdett el növekedni a területe.
Valójában szárazságtűrő növényt kerestek a szakemberek, viszont fontos tudni, hogy a földimogyoró sem létezik víz nélkül, azonban fontos tulajdonsága más, közismert növényhez képest, hogy nagyon jól tűri az aszályt. Balla Zoltán ennek részleteiről azt nyilatkozta, hogy a tavalyi év jó példa volt a földimogyoró és az aszály szempontjából. -Nem sült fel, nem szivarozott, ráadásul termést is hozott -foglalta össze. Ez a szélsőséges időjárás mutatta meg tehát, hogy mire képes egy ilyen ültetvény az alföldi homokon. Rekordtermés született mind mennyiségben, mind pedig minőségben. Kis léptékben megvalósult az, ami öt-tíz év távlatában egy rentábilis növénytermesztésnek az alapja lehet.
-Az elmúlt évek alatt nagyon fontos volt az, hogy ne csak megtermeljük, hanem terméket állítsunk elő a földimogyoróból. Minden a fajtanemesítéssel kezdődött: ettől kezdve volt saját vetőmagunk, amely igazoltan ökológiai gazdálkodásból származik és GMO-mentes. A pirított földimogyoróval az volt a célunk az elmúlt hat évben, hogy hogyan tudjuk termékké varázsolni. Ebből született a hidegen sajtolt olaj, amelyet Egerszalókon készítünk, a földimogyoró hulladékából pedig brikett készül és fűtőanyagként lehet használni. A tölgyfával egyenértékű a teljesítménye. A következő lépcsőfok az olajpogácsának a takarmányként való értékesítése. Egy ilyen termék valójában már szegény az olajtartalmat tekintve, viszont a fehérjetartalma a 25 százalékot is meghaladja. Egy állati takarmányba megfelelő módon bekeverve, akkor nagyon jó kiegészítő készítmény lehet belőle -összegezte Balla Zoltán.
A változó környezeti és gazdasági körülmények az agráriumban egyre fontosabbá teszik az okszerű és hatékony növényvédelmi tevékenységet a gazdálkodók számára. A kérdéskör fontosságára tekintettel hírportálunk, a novenyvedoszer.hu (NSZ) megkérdezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértőit a témáról. Az alábbiakban közreadjuk a kérdéseinkre adott válaszokat.... ➜
A kertészkedés egyre több embert ragad magával, így elmondhatjuk, hogy a reneszánszát élő ágazatról van szó. Ennek egy modern kori formájaként említhetjük a város... ➜
Idén nyolcadik alkalommal írta ki az Agrotrend Csoport a Magyarország Legszebb Birtoka díjazást, amelynek ötletgazdája Mátrai Zoltán arról számolt be, hogy ez alkalommal... ➜
A spenót kiemelkedő fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt az egyik legmagasabb táplálkozási értékkel rendelkező zöldségféle. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK... ➜
Online konferenciasorozatot indít a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. A három eseményből álló tájékoztatás célja, hogy hozzásegítse a feldolgozóüzemeket, a kertés... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.