Az aratás utáni időszakban mindig felmerül a kérdés, hogy mi legyen a szármaradványokkal? Sokan többféle megoldást fontolgatnak, de egy biztos, hogy ne tekintsünk rá amolyan nehezen megoldandó teherként. Ha a környezetbarát és talajkímélő szemléletet követjük, akkor ezek arra ösztönözhetik a gazdálkodókat, hogy hagyják ott a szántóföldeken, mert a legnagyobb bűn onnan elvinni, de ennél már csak a nagyobb vétek, ha egy hőerőműben elégetjük. Nyilvánvaló, hogy egy állattartó telepen nem kérdés az elszállítása, de utána szerves trágya formájában vissza is lehet juttatni.
Umenhoffer Péter, a Mikro-Vital Kft. cégvezetője szerint a lehető legjobb megoldás az, ha a tárcsázás után visszadolgozzuk a szántóföldbe a szármaradványt, mivel az rengeteg hasznos tápanyagot – nitrogén, foszfor, kálium – tartalmaz, melyeket a talaj a következő növénykultúra ültetését követően hasznosan tud felhasználni. Mint azt hozzátette: „Ennek a szárnak a lebontása során megnövekszik akülönböző szárbontó készítményeknek a jelentősége, ugyanis ezekkeltudjuk elősegíteni ezt a folyamatot. De nem csak a szár lebontását, hanem a talaj életminőségét is sikerül eközbenjavítani, hiszen olyan mikroorganizmusokat és talajbaktériumokat juttatunk a talajba, melyekkel a humuszt és a talaj életet tudjuk javítani. Egyfajta injekciót adunk a termőföldnek a baktériumok minőségének a javításával -sorolta az előnyöket Umenhoffer Péter.
Ez a módszer sokaknak még újdonságnak számít, viszont a digitálizációhoz hasonlóan már régebb óta jelen van a hazai növénytermesztésben a forgatás nélküli talajművelés és a szármaradványok hatékonyabb felhasználása. A Mikro-Vital vezetője szerint csak most jutottunk el oda, hogy a gazdálkodók megértsék ezeknek a termékeknek a fontosságát, vagyis azt, hogy a forgatás nélküli talajművelést miért kell előtérbe helyezni. Egyre több gazdálkodó látja ezt átés kezdi elhagyni a szántást. Nyilván vannak olyan növénykultúrák – ilyen többek közötta burgonyatermesztés –, ahol minimális mélységben elfogadható a föld megforgatása, de a nagyobb szántóföldeken törekedni kell a forgatás nélküli talajművelésre.
A spenót kiemelkedő fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt az egyik legmagasabb táplálkozási értékkel rendelkező zöldségféle. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint hazánkban mintegy 541 hektáron termesztenek spenótot. A nagyüzemi termesztés alapvetően a feldolgozóipar igényeit elégíti ki, míg a frisspiaci spenótot elsősorban kisgazdaságokban, házikertekben állítják elő, fűtetlen fóliák alatt.... ➜
Online konferenciasorozatot indít a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. A három eseményből álló tájékoztatás célja, hogy hozzásegítse a feldolgozóüzemeket, a kertés... ➜
Azok a gazdák, akik mindent szakszerűen elvégeztek, náluk szépen fejlődik a búza. Azonban több helyen a tápanyaghiány rányomta a bélyegét a kalászosokra, ezért a gom... ➜
A glifozát napjaink egyik legnagyobb arányban alkalmazott herbicidje világszerte. A vélemények megoszlanak a glifozát környezetterhelésének mértékéről. Számos olyan t... ➜
Évről évre egyre drágábbak a szezonális gyümölcsök, így lesz ez idén is. Ezeknek az áraknak a csökkentésére találták ki még régebben a szed magad akciókat, mely... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.