Borászat: jól fizető, de küzdelmes hivatás

Divatos hivatás a borászkodás, sőt napjainkban egy jól csengő szakma is, de az oktatási szakemberek azt tapasztalják, hogy a nappali képzésben kevés diák választja ezt, ugyanis el kell érnie a fiataloknak egy bizonyos kort, hogy erre valóban megérjenek. A nappali diákok kevesebben vannak, mint a felnőtt képzésben részt vevő tanulók, akik általában közép- és idősorban szánják rá magukat erre.

Ahhoz, hogy valaki elkezdje a borászkodást, kell egy kezdő tőke, vagy valamilyen családi indíttatás. Ennek ellenére vannak olyan diákok is, akiknek semmilyen kapcsolódása sincs a szakmához, de a többség még mindig azok közül kerül ki, akik szőlész-borász családból érkeztek. A borkészítés komoly változásokon megy át: egyrészt a klímakrízis, másrészt a megváltozott fogyasztói szokások kényszerítik újításokra a borászokat, akik így átértékelik a hagyományos szőlőfajták és az eddig jól ismert termesztési módok használatát. De hogyan reagál minderre az oktatás? Mennyire képes egy magyar iskola lépést tartani a szakma kihívásaival?



Baloghné Szacsóri Ida, a villányi Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Technikum igazgatója olyan intézmény vezetője, ahol hetven éve foglalkoznak szőlész-borász és kertész képzéssel. A diákok figyelik a trendeket, de itt nem kell nagy borokra gondolni, hiszen – például egy vizsgafeladatnál - szeptembertől márciusig kell elkészíteni egy bort. Ebben az esetben nem cabernet-re kell rögtön gondolni, hanem olaszrizlingre, vagy oportóra, ami egy év alatt elkészül.

-Hetven év alatt nagy paradigma váltás történt a borkultúrában, napjainkban előtérbe kerül a globális felmelegedés, vagy a klímakrízis, ezért foglalkozni kell ezzel például a hibrid kutatásokkal összefüggésben, ezért erre is fel kell készíteni a diákokat -mondta az igazgató, majd hozzátette: „folyamatos kapcsolatban vagyunk a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel, a diákok és a tanárok is részt vesznek azokon a programokon, ahol megismerhetik az új rezisztens fajtákat, de ott vannak azokon a borversenyeken, ahol ezekkel az új rezisztens fajtákkal is megismerkedhetnek. Napjainkban a fehér borok az elfogadottabbak, vörösből még nem találtak olyat, amit piacra lehetne vinni, ehhez nagyon sok idő kell még”.

Villány ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, mert a szakképző intézetbe jelentkezőknek adott az iskola, s közülük nagy számban vannak a családi borászatból érkező tanulók, akik miután elvégezték a képzést, ma már pincészetet is vezetnek. Volt, ahol generációk maradtak ki és hallomásból értesültek arról, hogy a nagypapának is volt szőlője, s ezért éreztek késztetést erre. Ha szakmunkásként, vagy technikusként sikeresen leérettségiznek, utána próbálnak elhelyezkedni egy nagyobb borászatban kétkezi munkásként, s ha még mindig elhivatottak, akkor lehetőség van különböző pályázatok útján elkezdeni az önálló utat. Egy biztos, nem olcsó mulatság a fiataloknak.

A szőlészet-borászatba valóban magas a beugrási küszöb, ha valaki rögtön pincészetben gondolkodik, de szerencsére a szakmának mind a növénytermesztés, mind pedig a kutatás része nyitott és jól fizető lehetőség annak, aki tovább tanulna. 

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink