Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2023.12.06

Az urbanizáció fényei: fényszennyezés és hatásai az élővilágra

2023.10.15

A fényszennyezés közvetett formája a környezetszennyezésnek, mely éppúgy hatással van az emberi szervezetre, mint az élővilágra. Kiváltó oka a mesterséges fényforrások általi túlzott megvilágítás, melyet mi magunk is megfigyelhetünk, ha feltekintünk egy településen belül az éjszakai égboltra. Éjszakai utazások során a települések fölött tükröződő fénykupolát már messziről láthatjuk, ami szintén a fényszennyezés következménye. 

Városi fények nyomában
Az éjszakai fények és az állatok kapcsolatát vizsgálva eszünkbe juthat az eset, amikor egy-egy rovar a képernyőnkön landol, de a különböző kinti fényforrások körül mozgó éjszakai lepkék látványa is ismerős lehet. A fényszennyezést a rovarok szempontjából is vizsgálva már régóta alkalmazzák gyűjtési módszerként a fénycsapdázást. Ez a módszer igazolta, hogy erre az állatcsoportra bizony hatást gyakorolnak a különböző fényforrások. Ezen belül is elsősorban az éjjel aktív rovarokat befolyásolják, de egy erős megvilágítás mozgásra késztetheti a nappal aktív fajokat is.

A fényszennyezés hatásainak vizsgálatára nem csupán a fényhez való vonzódásuk, hanem egyéb tulajdonságaik miatt is alkalmasak a rovarok, így például a préda-ragadozó rendszer is jól megfigyelhető esetükben. Számos tanulmány rámutatott arra, hogy a településeken az éjjeli rovarok számának növekedése a denevérek egyedszámának növekedését hozza magával. A denevérek számából (csökkenés, növekedés) tehát következtethetünk a városi ökoszisztéma állapotára és változására. Ennek oka az is, hogy az éjjel aktív állatok különösen érzékenyek a fényre, a legtöbb esetben sokkal jobban, mint a városi környezetben élő, nappal aktív fajok.

A jelenség sokrétűségét mutatja – a denevérek példájánál maradva – hogy csaknem 10 éve a fényszennyezés rájuk gyakorolt hatásait a kutatók még leegyszerűsítették. Ekkor még azon a véleményen voltak, hogy a fényszennyezés és a városiasodás intenzív mértéke az alacsonyabb toleranciával rendelkező denevérfajokat és populációikat csökkenti. Napjainkban már a kutatások előrehaladottabbak, és már tudjuk, hogy ez korántsem ennyire egyszerű, hiszen a fényszennyezés nem csupán rájuk hat, hanem a prédaállataikra is, valamint nem minden faj reagál egyformán a mesterséges megvilágításra. A kevésbé érzékenyek jobban tolerálják azt, azok az utcai lámpákra repülő rovarokból is tudnak táplálkozni.

 A fényszennyezés mellett meg kell említeni a városban található épületek mennyiségét, milyenségét és a burkolt felületek arányát is. 2012-ben Threlfall és munkatársai kimutatták, hogy az éjjel aktív rovarok biomasszája csökken a vizet át nem eresztő felületek növekedésével. A burkolt felületek növekedése hosszú távon az élőhelyek feldarabolódásához, elvesztéséhez vezethet. A kevésbé szennyezett, fákkal körülvett víztestek vonzzák több rovarrend (Coleoptera, Diptera, Lepidoptera, Trichoptera) fajait, amelyek fontos táplálékot jelentenek számos városhoz kötődő állatcsoport számára.  

Mi a biomassza?
Biológiai úton létrejövő szerves anyag tömege.


Nem kívánt csalogatás
A fényszennyezés, mint antropogén környezeti változás az élőlényekre úgy hat, hogy fokozott szenzoros ingereknek teszi ki őket. Ennek következtében viselkedésük megváltozhat, nem várt mintázatot mutathat, mely különböző fajok esetében is problémaként jelentkezhet. Erre példaként az Egyesült Államokban, Las Vegas-ban történt 2019-es esetet mutatnánk be, amelyből talán még jobban kirajzolódik a természet vergődő harca az emberiséggel szemben. Egy szöcskefaj (Trimerotropis pallidipennis) rajzásakor nagyjából 45 millió szöcske „támadta meg” a várost, s rongáltak meg eszközöket, ütődtek üvegfelületeknek, rémisztették meg az embereket. A szöcskék ugyanis a közeli sivatagban élnek, s a szárazság fokozódásával kezdték meg vándorlásukat. A kutatók szerint azonban a város fényei megzavarták és vonzották őket. Azóta is nyomon követik a populáció változásait és számos kutató szerint a jövőben az eset megismétlődésére lehet számítani.

Mi a cirkadián ritmus?
Élőlények biológiai ritmusa, például az éjszaka és a nappal váltakozása, az ár-apályhoz köthető változás, az évszakok váltakozása, az éves ciklusok.


Fényforrások és a jövő
Egyes kimutatások szerint Európa területének 88%-a éjjel kivilágított, ami sok élőlény cirkadián ritmusát megzavarja. Az éjszakai mesterséges fény (Artificial Light At Night - ALAN) használatában egyes becslések világszinten évente akár 20%-kos növekedést jósolnak. Ez a mesterséges megvilágítottság komoly hatással van a gerinces fajok 30%-ára és a gerinctelen fajok 60%-ára, melyek szaporodása vagy táplálkozása éjjel zajlik. A fény zavart kelthet a navigációjukban, kimerültséget okozhat, de akár más fajokat is odavonzhat (lásd Las Vegas). A fényforrások alternatívájaként a LED-ek fejlesztése és alkalmazása jelenhet némi nyomás enyhülést, mely kombinálható a közterületi lámpák bevilágítási irányának módosításával, ami jó eredményeket hozhat. A Lepidoptera és Diptera rendek bizonyos fajainál viszont azt figyelték meg, hogy a LED fényforrások (meleg színhőmérsékletű LED vagy hideg színhőmérsékletű LED) az egyéb fényforrások (izzólámpa, kompakt fénycső, halogén) mellett negatívabban hatottak rájuk. Ez pedig felveti a kérdést, hogy valójában melyek azok a fényforrások és alkalmazási módok, melyek minimalizálhatják a jövőben az élővilágra nehezedő fényszennyezés terhét.  

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete 2020-ban csatlakozott ahhoz a nemzetközi összefogáshoz, amelynek keretében széles körű tájékoztató kampányt indított települési felületek zöldítése, fenntarthatóbb működtetése érdekében. A Szervezet ezzel is szeretne hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelem gyakorlati kezeléséhez.
A nemzetközi Több Zöld Várost Európának kezdeményezés magyarországi tagjaként a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete szakmai partnereivel közösen szervez ismeretterjesztő és akadémikus előadásokat, valamint a lakosságnak, kisebb-nagyobb közösségeknek szóló, közérthető és a társadalmasítást célzó workshopokat, valamint a témát érintő tájékoztató anyagokat, cikkeket tesz közzé. Ezáltal a települési környezetben elősegíthetjük a ZÖLD felületek megsokszorozását, a klímavédelemben is hasznos ZÖLD szolgáltató infrastruktúrát hozhatunk létre közös erővel. 



Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kisvarga Szilvia Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Növényvédőszer.hu / Horotán Katalin – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Ezeket is olvasta már?

Most ültessünk tulipánhagymát, hogy jövőre szépen virágozzon

2023.12.06

A tulipánhagyma ültetésének az ideje általában szeptemberben, vagy jobb esetben októberben érkezik el. Jó hírünk van azoknak, akiknek csak most jutott az eszébe az a go...

Ezek a téli immunrendszer erősítés fontos növényei

2023.12.05

Köhögés, torokfájás, láz. Korunk nagy hibája, hogy mindenki a gyógyszerben látja a megoldást, a kiutat, nem pedig az immunrendszer erősítésben, vagyis a megelőzésben...

Fókuszban a sárgarépa innovatív és hatékony gyomirtása

2023.12.04

A sárgarépa esetében is fontos az időről időre jelentkező kihívásokra reagálva, az innovatív és hatékony megoldások keresése. Erre fókuszálva a jelenlegi nehézsé...

Jöhet a testre szabott növényvédelem a szőlőültetvényeken

2023.12.03

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) által végzett átfogó vizsgálatok eredményeként hamarosan egyedi, a szőlőültetvények sajátosságaihoz igazított növényvédelmet...

Műtrágya- és növényvédőszer-forgalom: ezt hozta a III. negyedév

2023.12.02

A 2023. harmadik negyedévi műtrágya- és növényvédőszer-forgalom jelentős változásokat mutat a mezőgazdasági szektorban – jelzi az Agrárközgazdasági Intézet (AKI)...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.