Az aratás véget vethet a gabonapiaci zavaroknak

Az idei esztendő nem bővelkedik majd pályázatokban és beruházásokban, ezért ezeken a területeken kisebb szünet várható. Így 2023 ezekkel a tényekkel vonul be az agrárium történelmébe a többi nehézségeivel együtt. A Magyar Bankholding előrejelzése szerint jövőre várhatók csak olyan pályázati kiírások és különböző állami támogatások, amelyekkel képesek lesznek a gazdálkodók finanszírozni azokat a fejlesztéseiket, amelyek addigra már időszerűek lesznek.
 
Noha mindenki a mögöttünk hagyott év gondjairól beszél, de az elmúlt években szerencsére fejleszthettek a gazdálkodók, mert pályázati bőségben volt részük, most azonban halasztaniuk kell az erre az évre tervezett beruházásaikat. Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának vezetője szerint többféle támogatott termék létezik a piacon: ezek közül a jelenleg is elérhető Agrár Széchenyi Programra hívja fel a figyelmet, azon belül is az aszálykár elleni védekezésre, amely öt százalékos kamattámogatással vehető igénybe. Hozzátette: a többezer kérelmet alapul véve óriási az igény a forgóeszköz finanszírozására, a Baross Gábor Hitelprogram többszáz milliárdos keretére az igény két hét alatt betelt, viszont a beruházási része ennek a hitelprogramnak még kihasználatlan. –Ez jól mutatja azt, hogy mindenki a forgóeszköz hátterét szeretné megteremteni, hiszen az árak változásával komoly finanszírozási igény lépett fel. Emiatt a beruházási döntések és várakozások elhalasztódnak –összegezte az üzletág vezetője.


 
Mind a termelők, mind a fogyasztók, mind pedig a banki szféra egyaránt gyorsan változó időszakot él át. Ami például korábban hosszabb évek alatt ment végbe, az most pillanatok alatt zajlik körülöttünk. Hollósi Dávid szerint erre legjobb példa a földgáz árának változása, amely december és február között óriásit zuhant a világpiacon – ennek köszönhetően jelentősen csökkent a nitrogén alapú műtrágya ára. -Decemberben még azt mondtuk, hogy megfizethetetlen, de ma már örülünk a 200 000 forintos tonnánkénti árnak. Ezzel párhuzamosan a gabonafélék ára is visszaesett a tavaly őszi árhoz képest, s ezzel kezdetét vette a piacon egy bizonytalan időszak, ami miatt felmerül a kérdés: mit várhatunk az idei évtől? Tavaly ezermilliárd forint volt az aszálykár, idén a csapadékos időszakoknak köszönhetően erre nem kell számítani, viszont a magas inflációs és kamatkörnyezet tovább növeli a bizonytalanságot. Ezért gondolom azt, hogy az év hátralévő része nehéznek ígérkezik a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is –tette hozzá Hollósi Dávid.  
 
Csökkenő vásárlóerő, kevesebb megrendelés
A Bankholding szakértőjét arról is kérdeztük, hogy fogyasztói oldalról milyen változások lehetnek azok után, hogy visszaesett a kiskereskedelmi forgalom. Az üzletág vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a két számjegyű piaci kamatok a hitelezést is visszavetik, s ez a fogyasztásra óriási negatív hatással van. Ősz óta mérhető ez a vásárlói magatartás, ami előbb visszahat a kiskereskedelemre és az élelmiszeriparra, majd hónapok múlva a mezőgazdasági termelésre is, mivel elmaradoznak a korábbi nagy megrendelések. Ez érinti az állattenyésztést, azon belül a tejtermékek, a húsok, vagy a tojás árát, de amíg zsugorodó piaccal kell szembenéznie a gazdálkodóknak, addig a fogyasztó olcsóbban juthat hozzá ezekhez.
 
Komoly versenytárs marad az ukrán gabona
Mint közismert: megalapozott volt az 1,7 millió tonna gabona behozatala Ukrajnából a tavalyi aszály miatt. A 8 millió tonna kukorica helyett csak 2 millió termett, melyet pótolni kellett feldolgozóknak és értékesítőknek egyaránt.  Azok a gazdálkodók, akik ősszel betárolták a gabonájukat és a magas árak reményében nem értékesítettek, mind a mai napig ott van a raktárjukban a kukorica. Mivel világpiaci árakról beszélünk, ezért ez a hazai készlet az ukrán kukorica színvonalára árazódott át – komoly piaci zavarokat okozva ezzel. Szakértők szerint az aratás hozhat érdemi megoldást, amikor a régi készlet és a silány minőség is kikerülhet a körforgásból. Hollósi Dávid azonban azt mondja, hogy ez a behozatal nem egyszeri eset: mostantól kezdve a hazai és az európai mezőgazdaságnak komoly versenytársa lesz az ukrán import. Nem véletlenül fogtak össze az uniós agrárminiszterek, hogy ezt a helyzetet rendezzék, mert ha nem születik megoldás, akkor a termelők versenyképessége veszélybe kerül.  

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink