Amíg a növénytermesztők az elmúlt tíz évben megfelelő körülmények között dolgozhattak, addig az állattenyésztők ezt nem mondhatták el magukról. Annak azonban örülhettek például a sertéstenyésztők, hogy az átvételi árak kedvezően alakultak, de az imputárak továbbra is magasak, ezért a nyereségtartalmát ez nagy mértékben befolyásolja a gazdálkodásnak. Erről, valamint a többi ágazat kilátásairól is beszélt Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.
A szakember abból indult ki, hogy egész Európában csökkent a sertéstartók és tenyésztők száma, hiszen az unió világviszonylatban is elvesztette a versenyképességét a környezetvédelmi és állatjóléti intézkedések miatt. A kérdés csak az, hogy ezek a versenyképességüket elvesztett országok tovább csökkentik-e a tartást és a tenyésztést. Az látható, hogy a nemzeti identitást és annak a megőrzését nagyon fontosnak tartják az európai országok, ezért egyikük sem csökkentette olyan mértékben az állományát, hogy az önellátási szintjét veszélyeztessék.
-Idehaza is csökkent a kocalétszám, viszont a kedvező hízósertésáraknak köszönhetően elkezdődött az állomány növekedése. Az év végén 6-8 ezer új, korszerű férőhelyet adtak át, amelyek pályázatok alapján készültek el és bátran mondhatjuk, hogy a tenyésztés színvonala olyan mértékű, hogy három és fél malaccal növekedett az egy kocára kibocsátott éves malacszám. Tehát egyetlen év alatt majdnem 29 egyedet hoz világra egy koca, de a nyugat-európai, valamint a legkorszerűbb államokban is 31-31 körül mozog ez a szám, ezért a világ élvonalában vagyunk ezekkel az eredményekkel -összegezte Zászlós Tibor.
A 2024-es év ezért szerinte arról szól, hogy ezek a kedvező árak hogyan változnak, hiszen Európa-szerte keresleti piac van a tartási kedve csökkenése miatt. Nagy feladat lesz, hogy minden sertéstartónak át kell gondolnia a technológiai lehetőségeit és ki kell használni azokat az új beruházási lehetőségeket, amelyek 2024 első felében nyílnak meg az állattenyésztésben, ezen belül a sertéstartásban. A jelene és a jövője a sertéstartásnak kizárólag a technológiai fejlesztésben és a sikeres pályázatokban van.
A jelenlegi kamatszint mellett még nem termelhető ki nyereség, viszont a makrogazdasági mutatók és a további pénzügyi lehetőségek azt mutatják, hogy a kamatszint 6-7 százalékra csökkenhet, ami az a lélektani határ, amikor a sertéstartók gondolkodhatnak a beruházások megkezdésén.
Tejtermelés, baromfitartás: érdemes-e folytatni?
A tej felvásárlási ára 2023-ban ingadozó volt és lefelé változott – részben a kínai piac bedugulása miatt. A lassú emelkedés ellenére is alacsonyak maradtak az árak, ezért az eredményesség határán folyik a gazdálkodás, így kizárólag az állami támogatásokkal tud valamit felmutatni az ágazat. Lassú emelkedés a tej árában várható, hiszen a kínai piacok újból megnyíltak, emiatt nem kell Európában sajtkészítésbe tenni a felesleget, hanem a friss fogyasztás és az export útján stabilizálódhat a tejtermelés. Azok a telepek, amelyek elsőrendű spermákkal dolgoznak és a tenyésztésük, a technológiájuk is rendben van, azok jelenleg is eredményesen dolgozhatnak. Ezen a területen elindult egy nagy fokú koncentráció, ami ezt még segíti is.
-A baromfitartásban az a rendkívüli jó szervezettség, ami a brojlernél és a tojásnál is tapasztalható, ez nem változik, ráadásul mindkettőnél keresletről beszélhetünk, tehát az exportpiacokon is van lehetősége és létjogosultsága a baromfinak. Az előrejelzések alapján a baromfihús fogyasztás meredeken emelkedik, ezért nagy kereslet várható a termékre, hiszen a viszonylag kevés takarmányból lehet magas értékű fehérjét előállítani, de ez igaz ár-érték arányban a tojásra is, amely a legjobb és legolcsóbb fehérjeforrás. Bízunk benne, hogy az Ukrajnából érkező brojlercsirke és tojás nem rendíti meg a stabil piacainkat -mondta a szakember.
A ketreces tartás egyelőre megmenekült
Az unió megtiltotta a régi ketrecekben való tartást és előírta az unió konform, új ketreceknek a bevezetését. Ennek Magyarország maradéktalanul eleget tett sok évvel ezelőtt országszerte, majd pedig Brüsszel – a különböző áruházláncok nyomására – azt a javaslatot gondolta ki, hogy 2024-ben, vagy a következő évben véglegesen meg kell tiltani a ketreces tartást az unióban, ami óriási károkat okozott volna a tojástermelőknek. Pár évvel ezelőtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt javasolta, hogy mielőtt ezt bevezetnék, készüljön hatástanulmány, melyet Brüsszelben elfogadtak, és szeptemberben az Európai Bizottság határidő nélkül elnapolta a ketreces tartásnak az uniós megszüntetését. Ettől persze mi nem nyugodhatunk meg, hiszen az uniós választások után erre ugyanúgy visszatérhetnek. Néhány évig most ezen a téren nyugalom lehet, viszont fel kell készülni arra, hogy az európai zöldek – érzelmi megfontolásból – újra előhozzák ezt a témát.
Olvassa el egy másik, neves szakértő nyilatkozatát is:
https://novenyvedoszer.hu/hirek/agrarpiaci-szakerto-2023-a-sertes-eve
Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció