Növekedhet a növényvédőszer használat, ha a szomszéd biogazda

A hatás az ökológiai és a hagyományos szántóföldek sűrűségétől és távolságától függ, és az ökológiai táblák csoportosítása nyújthatja a legtöbb előnyt minden gazdálkodónak.

Ashley Larsen, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem Bren Környezettudományi és Menedzsment Iskolájának ökológusa szerint a bioszántóföld általában a növényvédőszer-használat csökkenéséhez vezet a közeli biomezőkön – viszont növeli a növényvédőszer-használatot a közeli hagyományos területeken. A hatás nem túl nagy, de jelentős. A szerzők gyanúja szerint a különböző hatások azt tükrözik, hogy a különféle gazdálkodók máshogy viszonyulnak a természetes kártevőirtáshoz, bár elismerik, hogy a mechanizmusokat adataikkal nehéz tesztelni.

Ashley Larsen

A legtöbb témába vágó kutatás eddig az egyes szántóföldekre összpontosított, amikor a biogazdálkodás hatásait vizsgálta, és összehasonlította az ilyen területek biodiverzitását, a talaj egészségét, a rovarirtók és növényvédő szerek használatát a hagyományos szántóföldekkel. A kártevők azonban nem foglalkoznak a földhatárokkal, ezért a kutatók úgy döntöttek: megvizsgálják, hogy a különböző gazdálkodási módszerek milyen hatással vannak egymásra.

A kutatók arra pontosan nem jöttek rá, hogy mi az oka a talált jelenségnek, de köze lehet ahhoz, hogy az ökológiai gazdaságok kihasználják a természetes ragadozók előnyeit: például a kisebb, de problémás kártevőket a madarak pusztítják el. Ezek a kártevők és ragadozóik aztán a szomszédos szántókra is átjutnak, ahol szintén táplálékot és menedéket keresnek.

Mivel a hagyományos szántóföldeken kevesebb a természetes ragadozó, az ide átjutó kártevők miatt több rovarirtó és növényvédő szert kell használni, ez lehet az oka annak, hogy a biogazdálkodások mellett ilyen tendenciákat lehet megfigyelni a hagyományos szántóföldeken.

A probléma megoldása az lehet, ha a biogazdálkodással művelt földeket egymás mellé, klaszterekben hozzák létre, hiszen ezek jótékony hatással vannak egymásra, és a hagyományos gazdálkodást sem nehezítik, ha nem elszórtan helyezkednek el. Ezzel összességében csökkenthető volna a peszticidek használata, ami a környezetnek és a gazdálkodók pénztárcájának egyaránt előnyös lenne.

Növényvédelem légi úton keresztül? Ezt tanulják az egyetemisták

Európában eddig egyedülálló az a kezdeményezés, miszerint a tápanyag-utánpótláshoz szükséges mikrobiológiai termékeket drónnal juttatják ki azokon a területeken, ahová munkagéppel nem lehet eljutni. Vagyis a talajélet javítása ma már a levegőből is megtörténhet. Erről állapodott meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Bio-Nat Kft. Az év elején történt bejelentést gyorsan tettek is követték, ugyanis az egyetem tangazdaságában évente megforduló 4-5 ezer hallgató a mindennapokban is hasznosítani tudja a leírt megállapodás részleteit. ... ➜

Itt a megoldás: talajélet javítás a levegőből

Napjainkra az agrárium egyre szélesebb körben alkalmazza a drónok nyújtotta lehetőségeket. A mezőgazdaságban két fő alkalmazási terület a jellemző. Az egyik a monitor... ➜

A robotkar, amint éppen darált húst pakol

Gyümölcsöt szednek, vagy éppen palántáznak. A korábban az autóiparban használt robotkarokkal már a termőföldeken is lehet találkozni. A digitális korral megérkezett ... ➜

Drónos növényvédelem: egy akadállyal kevesebb

A jogszerű drónos növényvédelemhez kapcsolódó személyi feltételek immár hiánytalanul teljesíthetőek. A Nébih közzétette honlapján a növényvédelmi drónpilóták... ➜

Drónos növényvédelem: hol tart a szakképzés?

A drónos permetezéssel összefüggésben a szabályozásnak, a kijuttatásnak és a képzéseknek egyre nagyobb a szerepe. A készítmény engedélyezéseknek a rendszere - bár ... ➜