Az élelmiszeripar az agrárium legfontosabb területe

Melyek az élelmiszeripar előtt álló legfontosabb kihívások a Kárpát-medencében? Milyen támogatásokra számíthat az élelmiszeripar a mostani, új uniós fejlesztéspolitikai időszakban? Többek között ezekre, valamint számos más az agrár- és élelmiszeripari kérdésre kereste a választ a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban az MBH Bank által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Nobilis Márton, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, Kerezsi Miklós, a Hodler Csoport elnöke, Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatóhelyettese és Mezei Dávid, az   MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrárkapcsolatokért és agrártámogatásokért felelős központjának vezetője.

 „Jelenleg talán az élelmiszeripar a legfontosabb része az agráriumnak, ami a jövőt jelenti” – hangsúlyozta Nobilis Márton, emlékeztetve arra, hogy „Magyarországon nagy hagyománya van az élelmiszeriparnak. „A koronavírus-világjárvány és az orosz–ukrán háború pedig még inkább rávilágított arra, hogy hazánknak önellátónak kell lennie ezen a területen. Ehhez pedig fejlesztésekre, a mérethatékonyság növelésére van szükség. A kormány stratégiai partnerként tekint az élelmiszeriparra.”


        
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az agráriumban a következő időszakban az élelmiszeripar is nagyobb mértékű támogatásban részesüljön, hiszen a hazai gazdák legfontosabb és legbiztosabb piaca a hazai élelmiszeripar. „Tudatos fejlesztéspolitikára van szükség, amelyhez az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága felajánlja szakértői segítségét, szakmai ismereteit” – mondta a program házigazdája, Mezei Dávid, kiemelve:  „teljes termékpályákban gondolkodunk”. Nobilis Márton felidézte: az élelmiszeripar fejlesztésére az elkövetkező években 750 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre Magyarországon, a pályázatok várhatóan 2024 első negyedévében indulnak. Ezek a leghatékonyabb termelést, az export és a feldolgozott termékek arányának növekedését elősegítő, regionálisan is átgondolt fejlesztéseket célozzák. A regionalitás az élelmiszeriparnak, és ezzel együtt az agrárium fejlődésének kiemelten fontos eleme lehet –  mutatott rá Kerezsi Miklós. „Mindez azt jelenti, hogy ezen elvek figyelembe vételével kell megszervezni a Kárpát-medence élelmiszeriparát.” Mint kifejtette: ezért szemléletváltásra, hatékonyabb vállalatokra van szükség a termékláncok tetején, amelyeknek szervezniük kell az agrárium tevékenységét is.

Hozzátette: azért is érdemes erősíteni a regionális együttműködést, mert például a talajviszonyok és más termelési adottságok, sőt, a fogyasztói szokások is hasonlóak, de vannak olyan erősségek, kitörési pontok, amelyek egy-egy régióban csak egyik vagy másik országában vannak jelen. Ezek az adottságok – például egy tengeri kikötő vagy az EU-tagság, az eltérő kamatkörnyezet – a régió egésze számára rejthetnek jelenleg nem teljes mértékben kiaknázott lehetőségeket – mondta a Hodler Csoport elnöke.
        
„Magyarország és a Kárpát-medence élelmiszeripara számára kulcsfontosságú, hogy a minőségi termékek piacán versenyezzen, ehhez pedig magas hozzáadott értékű termékek kellenek” – emelte ki Nobilis Márton és Giczi Gergely is. „Fogyasztó van, termelési kapacitás van, mindez 20-25 millió ember ellátására megfelelő ellátást biztosíthat. Mindez exportnyomást is jelent, amihez fel kell készíteni a magyar cégeket, feltérképezve a lehetőségeket”– fűzte hozzá Giczi Gergely. Rámutatott arra is, hogy a Magyarországon az élelmiszer-kivitel legnagyobb részét mindössze 30-40 cég bonyolítja, vagyis bővíteni kell az exportáló cégek számát, továbbá a célpiacokat is: az európai a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika egyes országaival” – mondta.
       
Az élelmiszeripar fejlesztésére az elkövetkező években a 750 milliárd forintos támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő források miatt különösen nagy szerepe lesz a banki finanszírozásnak is – hangsúlyozta Nobilis Márton. „Az MBH Bank magyar tulajdonú bankként szívesen finanszírozza a hazai élelmiszeripar megerősödését megalapozó fejlesztéseket” – közölte Mezei Dávid, jelezve: a tudásbővítésnek is nagy szerepe lesz – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen

Ezeket is olvasta már?

Szakmai partnereink