A csapadékos ősznek köszönhetően novemberben több, mint kétszer annyi eső hullott, mint az elmúlt 10 év ugyanezen időszakában, de a decemberi érték is 70 százalékkal magasabb volt, mint a korábbi években. A talajréteg felső részének a telítettsége így ma már 85 százalékos. Az Alföld déli, keleti részének a kivételével a mélyebb, 50-100 centiméteres talajrétegeknél viszont 100 százalékos a telítettségi érték, tehát a márciushoz közeledve ez mindenképpen kedvező az őszi vetésekre nézve, valamint előnyös lehet a tavaszi vetések előkészítésénél.
A belvízzel borított területek nagyságrendje – a hírekkel ellentétben – nem jelentős, mintegy 33 ezer hektár országszerte, tehát továbbra is sokkal több érv szól az eddig lehullott csapadék mellett, mint ellene. Ezt erősítette meg kérdésünkre a két agrárpiaci szakértő: Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója és Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja.
Óvatos, gazdák, csökkenő vetésterület
Az őszi vetések jó állapotban várják a tavaszt: jelenleg 315 ezer hektár az elvetett terület nagysága országszerte, a gond a hektár mennyiségével van, ugyanis az előző évhez képest mintegy 80 ezer hektárral kevesebb ez a terület – erre jó példa az árpa, amelyből 1 évvel ezelőtt közel 400 ezer hektárt vetettek, legutóbb pedig 80 ezerrel kevesebbet. A búzánál is hasonló a helyzet – 950 ezer hektár – ami 60 ezerrel kevesebb az egy évvel ezelőttihez képest, viszont az állapota kiváló. Az őszi repce vetésterülete nem változott semmit, vagyis 190 ezer hektár maradt.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója
A kérdés az, hogy miért hiányzik 140 ezer hektár az elmúlt évhez viszonyítva az őszi vetésnél. Kulik Zoltán szerintmindenki arra leszkíváncsi, hogy a tavaszi vetés sorána gazdálkodók mit részesítenek előnyben: a kukoricát, vagy a napraforgót, tehát ezekkel helyettesítik-e ezt a 140 ezer hektárt? Zimmermann István azzal folytatja, hogy tíz évente egyszer találkozni ilyen időjárással, amikor kellő mennyiségű eső hullik.
Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja /a képen jobbra/
A búzához hasonlóan az árpánál sincs nagy mozgás, az 52 forintos összeggel ugyancsak áll a piac. A kukoricánál már sokkal érdekesebb a helyzet, mivel a takarmányipar az elmúlt években csak 1 millió tonnát használt fel, tehát elbúzásították a gazdálkodók receptúrát, ezért ez a szám növekedhet és akár 1,5 millió tonnát használhat fel a takarmányipar. A három nagy kukoricafeldolgozó közel fél millió tonnával növelheti a feldolgozást, tehát ez 2,5 millió tonna is lehet, és ekkora mennyiségű export várható a kukoricából, ami azt mutatja, hogy az átmenő készletek nem lesznek nagyok.Agrárpiaci szakértő: 2023 a sertés éve
A sertéstartás mind az élelmiszer gazdaságban, mind pedig a húsiparban továbbra is húzóágazat. A mostani uniós költségvetési ciklusban a KAP stratégiai terv alapján folytatódik a sertéstartó ágazat modernizációja, ami további lökést adhat a tenyésztésnek. Magyarországon a sertés a második legnépszerűbb húsféleség a baromfi után, éves fogyasztása körülbelül 30 kilogrammra tehető fejenként. Az elmúlt évek viszontagságai megviselték az ágazatot, de mára stabilizálódni látszik a helyzete.
Egy éven belül helyreállt a kukoricával szembeni bizalom
A kukorica az egyetlen olyan haszonnövényünk, amely idén nyereséget hozott a termelőknek. Ezt bátran jelenthetik ki a szakemberek azok után, hogy lassan véget ér a betakarítása és jövő tavasszal ismét nagyobb területen kezdődhet el a vetése. Mint ismert: a tavalyi aszálykárok után idén a majdnem egymillió hektár helyett csak 750 ezer hektáron vetettek kukoricát. A termesztési kedvvel párhuzamosan a vetőmagpiacon is érezhető a fokozottabb érdeklődés a minőségi vetőmag iránt, amely garanciát jelent a jó terméshez.
Talentis Agro: ezeken a területeken érdemes fejleszteni
A hatékonyabb, és az eddiginél is magasabb minőségű növénytermesztésre, valamint az öntözésfejlesztés folytatására helyezte a hangsúlyt Makai Szabolcs az idei tervekkel kapcsolatban. A Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója hírportálunknak nyilatkozva arról is beszámolt, hogy milyen reményeket fűznek a cégcsoporton belül a pulykatenyésztés külföldi értékesítéséhez, valamint a szántóföldi zöldségtermesztésben rejlő lehetőségekhez.
A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel, közel 400 kárpát-medencei gazdálkodó részvételével nyitotta meg a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a 2024. évi adománygyűjtését. Az ünnepi eseménynek idén a Partiumiban található Kaplony település adott otthont, melyen a nemzeti összetartozás jegyében részt vett dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is. A Magyarok Kenyere összefogás a magyar gazdák önzetlen adományainak köszönhetően ma már több mint 100 000 gyermek és rászoruló éves ellátását biztosítja Kárpát-medence szerte.... ➜
Április 16-án hatályba lép az egyes mezőgazdasági termékek Magyarországra történő behozatalára vonatkozó kormányrendelet. A jogszabály szerint a bejelentésköteles ... ➜
Nemsokára 200 milliárd forint értékben fognak kiírni feldolgozói fejlesztési pályázatokat, külön a kisebb és külön a nagyobb projektekre. A mostani uniós ciklusban ... ➜
A hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően az idén tavasszal a megszokottnál három héttel korábban indult a spárga szedése a hazai kertészetekben. A Nemzeti Agrárga... ➜
Iskolában, óvodában, menzákon, vagy a közétkeztetésben már működik a módszer. Nem csak a választék nagy és a választás könnyű, hanem sokat segít az élelmiszerpa... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.