Vetőburgonya-szezon dilemma: fémzárolt, nem fémzárolt?

2024.03.02

A vetőmag szaporítók egész Európában kezdenek átállni a feldolgozóipari fajták szaporítására, ami azt jelenti, hogy nem lesz elegendő étkezési vetőmag, ezáltal elég étkezési burgonya sem. Ennek az a látható következménye, hogy több kereskedőcég is kifogyott már a vetőmagból ilyenkor, miközben a vetőburgonya szezonnak márciusban, áprilisban még van bőven forgalma, de idén már ebben a hónapban nem lesz elég vetőmag a normál vetőburgonya kereskedelemben.

Nem mindegy, milyen alapanyag kerül a földbe. Fotó forrása: Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács

A problémákat tetézi az is, hogy a vetőburgonya ára a tavalyi év hasonló időszakához képest 25-30 százalékkal emelkedett. Évről évre csökken az étkezési és a vetőburgonya vetésterülete, ára pedig emelkedik. A tavalyi év különösen nagy kihívás volt a vetőburgonya-termesztők számára, ami kétségtelenül hatással lesz az idei export szezonra is. Alapvető élelmiszerünk jövője elég bizonytalannak tűnik, pedig a mindennapi étkezésünk fontos része. A jó minőségű étkezési burgonyához jó alapanyag, vagyis jó vetőburgonya szükséges. Ezt emelte ki Szabó Kristóf, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács vetőburgonya tagozatának vezetője, aki azt mondta: a termelési tényezők közül a legfontosabb az, hogy biztos és jó minőségű alapanyag kerüljön a földbe.

-A fémzárolt vetőburgonya jóval drágább, mint a nem fémzárolt. Aki komolyan foglalkozik burgonyatermesztéssel, így komoly termést is szeretne ezáltal betakarítani, az kizárólag fémzárolt vetőburgonyát ültet. A hazai szaporításba bevont terület nagyon kevés, mindössze 70 hektár, ami soha nem fedezi majd a hazai piaci ellátást, de valahol érthető, hiszen a hazai szaporítás során a nagy kánikula miatt nehéz előállítani a jó minőségű vetőmagot, így folyamatosan csökken az étkezési burgonya ültetési területe és nyugaton az általános burgonyatermesztésben eltolódás tapasztalható az ipari fajták termesztésének az irányába -nyilatkozta a tagozat vezetője.

A hazai 70 hektáros vetőburgonya termesztési terület tehát nem fedezi az igényeinket, ezért behozatalra szorul az ország. A világ legnagyobb exportőre továbbra is Hollandia, Franciaország és Németország is. A betegség ellenállásban a fémzárolt vetőburgonyák komoly mértékben vesznek részt. Fennáll a veszélye annak, hogy ha egy rezisztencia gént előtérbe helyez a nemesítés, akkor annak a következménye lehet, hogy valamilyen más tulajdonsága annak a fajtának gyengébb lesz.

A nemesítés mostani iránya a csökkentett inputanyag igényű fajtákra, például a kevesebb nitrogénbevitelt igénylő fajták irányába megy, tehát a szárazságra, hősokk tűrésre, de ugyanúgy előtérbe kerülnek a rezisztenciák. A nagy különbség a fémzárolt és a nem fémzárolt vetőmag között, hogy az előbbinél nagyon szigorú határértékeket állítanak elő a különböző szaporítási fokokra. Ennek köszönhetően alkalmassá válik arra, hogy vetőmagnak nevezzük.

Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció

Kapcsolódó cikkek:

Burgonyapiac: a multik nyernek a széthúzáson

A burgonyával öntözött területek aránya eléri a hatvan-hetven százalékot. Ezzel a szinttel már felveheti a versenyt a hazai termék a külföldről beáramló burgonyával szemben. Nem vezet ezért mostantól kezdve sehová az a gondolkodás, hogy a termelés helyett inkább külföldről szereznék be a gazdálkodók a burgonyát. Nem az éghajlati tényezőkkel van probléma, hanem a közgazdasági környezettel: annyira szervezetlen ugyanis az ágazat, hogy mindenki egyénileg próbálja továbbra is elképzelni az életét. Ezt elemezte részletesen érdeklődésünkre a szakértő, dr. Polgár Zsolt, a Keszthelyi Burgonyakutató Központ igazgatója.

Ilyen burgonyafajtát vegyünk a jó termésért

A klímaváltozás a burgonyának sem kedvez: hazánkban öntözés nélkül ma már nem érdemes ezt a növényt termeszteni, ezért a gazdálkodóknak a magyar nemesítésű fajták jelenthetik a biztonságot. Ezek a fajták a mi éghajlati körülményeink között lettek nemesítve.