Ki veszi meg ezután a minőségi zöldborsót, csemegekukoricát?
2024.03.14
Idén fele akkora lesz a zöldborsó termőterülete a tavalyihoz képest, de csemegekukoricából is megközelítőleg 30 százalékkal kevesebbet vetnek majd el a termelők, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Ez hangzott el a héten tartott debreceni szakmai tanácskozáson. Soha nem látott visszaesést jelent ez az iparizöldség ágazatban, holott Magyarország Európa harmadik legnagyobb zöldborsótermelője volt eddig – átlagosan 10-13 százalékkal. Ahhoz, hogy a pozícióinkat visszaszerezzük, új fajtákra, új technológoiára és összefogásra van szükség. Ezt állapították meg többek között a konferencia résztvevői.
A zöldborsó volt az egyik legkiszámíthatóbb növényünk egészen 2021-ig, de most teljes a bizonytalanság. Idén megfeleződtek a tavalyi árak, a hűtő- és konzervipar jóval kevesebb alapanyagra kötött szerződést, mint korábban. Egy hektár zöldborsó termesztési költsége függ a kijuttatott vízmennyiségtől és az energia drágulásától, ami intenzív körülmények között is 600 ezer forintnál kezdődik.
Apáti Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is megerősítette azt, hogy a több évre kiterjedő szerződés mindenkinek előnyösebb lenne. Hozzátette: „A tavalyi feszültséget a magasra szökött alapanyagárak okozták, amikor a csemegekukorica termelői ára 110 forint volt, a zöldborsóé pedig 230 forint. A termelők ezzel jól jártak, ráadásul az előző év is kedvezően alakult a magas hozamok miatt. Ezekkel a nyersanyag árakkal, valamint a drága alapanyagból gyártott fagyasztott és konzervipari késztermékekkel a feldolgozóipar küszködött, ugyanis a 2 évvel ezelőtti áremelkedés után tavaly elkezdtek zuhanni az árak, miközben drága nyersanyagbók kellett gyártani késztermékeket. Ez a helyzet ütött vissza erre az évre a csemegekukorica árának megfeleződésével. A zöldborsó ára is zuhant 40 százalékot, ami a termelőket szintén rosszul érinti. Egy ilyen mértékben beszűkült nyersanyagtermelésből jövőre nehéz lesz felállni –mondta a terméktanács elnöke Debrecenben.
A zöldborsó vetésterülete egyébként az elmúlt egy évtizedben csökkent – jelenleg 15 ezer hektárra tehető –, viszont a feldolgozóipar támaszkodik a zöldborsóra, amelyből fagyasztott termék és konzerv készül. Az egyik ilyen meghatározó támasz ezen a termékpályán a Talentis Agro Zrt., amely az élelmiszeriparnak zöldborsót termeszt, a holding paradicsomjának stabil felvásárlója a feldolgozóipar, de keresett a zöldbabja és a csemegekukoricája. Zimmermann István igazgatósági tag mindezt azzal magyarázta, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés felé sikeresen nyitott a Talentis Agro, amely öntözött körülmények között termel hibridkukorica vetőmagot, zöldborsót, borsóvetőmagot, csemegekukoricát, valamint zöldbabot és paradicsomot is.
-A szép eredményeknek köszönhetően növekedett a termőterület és ma már 600 hektáron folyik ezeknek a zöldségféléknek a nevelése.Az adatokból is kiderül, hogy mennyire fontos a mesterséges vízellátás: a zöldborsó és a zöldbab 7 tonna feletti termésátlagot produkálhat hektáronként, míg a paradicsom 100 tonnát, de a borsóvetőmag 3 tonnája is büszkeségre adhat okot. Ezekkel a termésekkel elégedett a holding vezetése, mert a feldolgozó- és hűtőiparnak megtermeli a szükséges és elvárt mennyiséget. Tegyük hozzá, hogy öntözött körülmények között lehetségesek a fenti termésátlagok. A hazai termőterületek egyébként kimondottan alkalmasak arra, hogy valódi szemléletváltozás történjen, mert megfelelő vízbázis nélkül a jövőben nincs termésbiztonság –összegezte Zimmermann István.Ezt erősítette meg Laczkó Róbert ZKI vezérigazgató is, aki szerint idehaza nem csak meghatározó, hanem népszerű növény marad a zöldborsó mind a házi kertekben, mind pedig a feldolgozó iparban. A ZKI nyolc évtizedes nemesítése lefedi a teljes érési ciklust a korai, közép korai és a kései zöldborsófajtákkal, illetve a jó termőképesség mellett a betegséggel szembeni ellenállóságra is felhívná a figyelmet.
-Nem csak Magyarországon vagyunk jelen a vetésterületek jelentős részén, hanem 12 országba exportáljuk a fajtáink vetőmagját. Elődeink már korán felismerték azt, hogy egyetlen országra, vagy egy szűk piacra nem éri meg a nemesítés, mert nem térül meg a befektetés, viszont ha egy magyar nemesítésű fajta a világ számos pontján megjelenik, akkor az a magyar agrárinnovációnak az elismertségét is jelenti és növeli a hazai agrárium jó hírét. Habár az ország külkereskedelmi mérlegének alakításában egy apró cégként vagyunk jelen, de az árbevételünk nagyobb része a külföldi piacokról realizálódik. Ezért minden országban fontos, hogy legyenek ilyen cégek, amelyek a hazai termékeket a külföldi piacon értékesítik -tette hozzá Laczkó Róbert.
A zöldborsó azok közé a növények közé tartozik, amelyeket korábban nem termesztett a Talentis Agro Cégcsoport, hiszen a palettán csak a különböző kalászos gabonák, a kukorica és az olajos növények – repce és napraforgó – voltak. Noha az intenzívebb körülmények és az öntözési lehetőségek több energiával és munkával járnak, de több jövedelem származik belőlük, mint a kalászosokból. Zimmermann István szerint ezért is kellett nyitni az egyéb kultúrák felé – nem csak az ukrán gabonapiac zavarok, hanem az öntözés adta termésbiztonság miatt is. A szántóföldi zöldségtermesztés komoly felvevőpiaca maradhat ezért az élelmiszeripar, azon belül is a hűtő- és konzervipar. A holding adatai is alátámasztják ezt: 60 hektáron nevelnek paradicsomot és zöldbabot, majdnem 300 hektáron zöldborsót, csemegekukoricát pedig 400 hektáron.
Szerzők:
Növényvédőszer.hu / Kommunikáció
.jpg)
