Növényvédőszerek az egészséges élelmiszerekért! | 2024.04.28
novenyvedoszer.hu

Génszerkesztés a jövő útja a növénynemesítésben

2024.02.29

A génszerkesztés EU-s engedélyezése a megkérdezett szakemberek szerint új perspektívákat nyithat a növénynemesítésben - erről számol be az agroinform.hu legújabb cikke.

Az Európai Parlament nemrég engedélyezte a génszerkesztést a növénynemesítésben. Az eljárással kapcsolatban rengeteg tévhit él a társadalomban, ezért szakembereket kérdeztünk arról, mi is a génszerkesztés és hogyan vélekednek az uniós szintű engedélyezésről? Ugyebár, a tagállamok saját hatáskörben eltérhetnek ettől, tehát nem kötelező érvényű – ugyanakkor a hozzáértők szerint enélkül nem lesz versenyképes mezőgazdaság.

Dr. Polgár Zsolt, a MATE Agrárcsoport Kft. Keszthelyi Burgonyakutatási Központjának vezetője szerint felesleges és nem is szabadna ellenállni a tudomány fejlődésének, főleg akkor, amikor a klímaváltozás egyre növekvő negatív hatásaival kívánjuk felvenni a harcot. A génmódosítás, illetve leginkább a génszerkesztés nem ördögtől való, hiszen az kizárólag a növény saját genetikai állományát felhasználva képes megváltoztatni az egyes tulajdonságokat, úgy, ahogy az elérhető lenne  klasszikus nemesítéssel is – csak éppen sokkal hosszabb idő, több év alatt.

Ez a jövő útja, amiből egyszerűen nem lehet kimaradni – szögezte le elöljáróban a szakember.

Fontos hangsúlyozni, hogy a génszerkesztés nem azonos a klasszikus GMO meghatározással, mert míg utóbbi esetében egy idegen élőlényből származó DNS beépítését jelenti az adott szervezetbe, addig előbbinél csak és kizárólag az adott élőlény saját genetikai állományt módosítjuk. Az így elérhető egy-egy változás a természetben önmagától is előfordulhat, ezt hívják mutációnak. Ez a folyamat az evolúció alapja, feltéve persze, hogy az evolúció az élet alapja és nem az isteni teremtés. Ugyanis tagadhatatlan, hogy sok mindent nem tudunk még a világról és annak létrejöttéről.


 

De lényeg a lényeg: a génszerkesztéssel szemben én szakmai szemmel megengedő vagyok, mert ha ugyanazt létre tudjuk hozni irányítottan, amit a természet véletlenszerűen és a két folyamat végeredménye gyakorlatilag egymástól nem megkülönböztethető, akkor szerintem nincs értelme a tiltásnak. Mert mi alapján állapítanánk meg egy adott fajta új tulajdonságáról, hogy igen, ez génszerkesztéssel jött létre, avagy spontán módon – ha pedig valaminél értelmetlen a korlátozás (hiszen az előbb elmondottak alapján a tiltás nem realitás), akkor nyilvánvaló, hogy azt engedélyezni kell.

Dr. Polgár Zsolt hozzátette: a génszerkesztés során általában valamilyen gént „kikapcsolnak", működését módosítják, ettől az adott növény például szárazságtűrőbb, betegségellenállóbb, termése jobb ízű, esetleg élénkebb színű lehet és még sokáig lehetne sorolni a pozitív példákat.

– Nyilván, mint az életben mint minden más eszköz, a génszerkesztés is használható jó és rossz célra is, ez nem kétséges – jelentette ki a nemesítő. – Sokan például a koronavírus-járvány hátterében is valami ilyesmit sejtenek, különösen azt tekintve, hogy a vírus állatról emberre való átterjedéséhez a vírusnak módosulnia kellett. Ezzel együtt úgy vélem, a mezőgazdaságnak szüksége van a génszerkesztésre, a változó klimatikus körülmények közepette az agrárium nem tud éveket, esetleg évtizedeket várni a hektikus időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó új növényfajták kinemesítésére.

 


Kapcsolódó cikkek:


Élelmiszer biztonságunk is függ a GMO-tól

Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét 2023. július 5-én ismertette az Európai Bizottság. A szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra. A tervezet szerint az új géntechnológiákkal (NGT) létrehozott növények kikerülnek a GMO szabályozás hatálya alól, ezáltal a GMO törvény frissítése behozhatatlan előnybe hozza a multinacionális cégeket a növénynemesítés terén. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) tagszervezeteként támogatja azt az állásfoglalást, amelyet a szövetség nemrégiben adott ki, az ökológiai ágazat közös elvárásait megfogalmazva az új szabályozással kapcsolatban.

Fontos döntést hozhat az unió a génmódosított élelmiszerekről

Az emberek életminőségét alapvetően meghatározó kérdés van épp az Európai Parlament „asztalán”, melyet a magyar országgyűlés is a napokban tűzött napirendre. A döntés tétje egyszerűsítve az, hogy a jövőben kerülhetnek-e jelöletlenül génmódosított élelmiszerek az uniós, így a hazai családok asztalára vagy sem.


Ezeket is olvasta már?

A kertész naplója #12: Szabad-e metszeni virágzáskor?

2024.04.17

A kertész naplója #12: Szabad-e metszeni virágzáskor? ...

A kertész naplója #11: Mikor vessük el a melegigényes magvakat?

2024.04.03

A néphit szerint április előtt nem érdemes a szőlőmetszést elkezdeni, mert a késői fagyok kárt tehetnek benne. "inkább a szőlő sírjon, mint a gazdája". A hónap töb...

A kertész naplója #10: Hogyan oltsuk be a gyümölcsfákat?

2024.03.13

Március 25-e: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Mária fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztu...

A kertész naplója #9: Tanácsok szép zöld gyep készítéséhez

2024.03.01

Ki ne szeretne egységes, haragos zöld gyepet a kertjébe, amelyben mindig lehet gyönyörködni. Most jött el az ideje, hogy ezt megalapozzuk. De vannak más teendőink is márc...

A kertész naplója #8: Zsuzsanna elviszi a havat és zöldellni kezd a fű?

2024.02.15

Február 19.-e Zsuzsanna napja, amikor a népi megfigyelések szerint megszólalnak a pacsirták. Egyes gazdák azt mondták: onnantól kezdve lehet metszeni a szőlőt, hogy azon ...

MÉG TÖBB CIKK INNEN

Szakmai partnereink

Korábbi cikkeink minden rovatból

Íratkozzon fel a növényvédelmi hírlevelünkre!

Minden hétfőn elküldjük a legfontosabb híreket levélben.  






Megismertem és elfogadom: Adatkezelés




| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.