A különböző káros hatású szennyezőanyagok széles skáláját ismerjük, mely nincs másként a talaj esetében sem, ahol a nehézfémekkel és szerves jelenléte napjainkban már komoly globális környezeti problémává vált. Az emberi (antropogén) tevékenységek hatására (pl. ipari termelés) megnövekedett a vegyi anyagok kibocsátása, melynek szintje napról napra növekszik a természetben és a talajban . Annak érdekében, hogy ezeket a szennyezőanyagok kijuttatását csökkentsük és a már környezetbe kikerült anyagokat eltávolítsuk folyamatos kihívás elé állítja a tudomány. Az egyik ilyen ígéretes módszer a fitoremediáció amely a vegyszerek talajból történő eltávolítását célozza és egyike azon bioremediációs módszereknek, amelyek akkumulátoros/hiperakkumulátoros növényeket használnak nehézfémek talajból, üledékekből vagy vízből történő eltávolítására.
A fitoremediáció fogalma: a szennyezett környezet tisztítása növények segítségével
A bioremediáció fogalma: a szennyezett környezet tisztítása növények segítségével, mikroorganizmusok által
A csak kizárólag növények felhasználásával végzett fitoremediációs folyamat hátránya egyrészt az időigényesség valamint az, hogy nagy mennyiségű szennyezőanyag esetén a nehézfémfelvétel mértéke csökkenhet. Ennek kiküszöbölésére kezdték el vizsgálni a növények és mikróbák kapcsolatát, hiszen ezek a kölcsönhatások kritikus szerepet játszanak a növények fémes környezethez való alkalmazkodásában, továbbá növények növekedésének stimulálásában, így feltárhatók a mikrobák által támogatott fitoremediáció felgyorsításában. A növények és rizoszférikus baktériumaik elsősorban a mérgező vegyszerek talajból és a közvetlen környezetükből való eltávolításában vesznek részt, csökkentik a szennyeződést a talajban olyan folyamatokon keresztül, mint a foszfor mobilizálás, nitrogénkötés és vasmegkötés.
A fitoremediáció egy út a talajszennyezők kivonására (forrás: pixabay)
Számos tanulmány bizonyította már, hogy a mikrobák és a haszonnövények kölcsönhatásai kiemelkedő szerepet játszanak a kedvezőtlen tényezők és körülmények kivédésében. Például a nem optimális termőhelyhez való alkalmazkodásában, fennmaradásban és túlélésében, valamint a talaj ideális állapotát segítenek fenntartani, javítani, akár többszörös abiotikus stresszhatás esetén (aszály, sótartalom, UV-sugárzás, nehézfém-szennyeződés) esetén is. Ez a növény-mikróba kapcsolat a növények biokémiai, fiziológiai és molekuláris folyamataira is előnyös hatással van, a fent említett stresszorokkal szembeni ellenállóképességet támogatják.
A PGPG-k alkalmazása a növények stressztűrését javíthatja (forrás: pixabay)
A Larrea divaricata fémtűrő mikrobiomjaival kombinálva szennyezett talajokba való kijuttatása várhatóan támogatja a nehézfémek hozzáférhetőségének és diszperziójának csökkentésében, valamint javítja a talaj szerkezetét, szervesanyag-tartalmát és funkcionalitását, elérve a helyreállását. Az extrém, megváltozott tulajdonságú élőhelyek (erős, határértéken túli szennyezés) egyedülálló ökoszisztémaként jelennek meg a mikrobiális közösségek számára, így ezek mikrobiom közösségeinek helyreállítása is egy megoldásra váró feladat. Ehhez a növényi mikrobiális közösségeinek zord körülmények között élő (pH, sótartalom, vízstressz/hiány, és szélsőséges hőmérséklet) törzsei forrásai annak a kutatási irányvonalnak, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a növények szélsőséges élőhelyen való nevelését és lehetőséget biztosítson többek között a fitoremediációra is
A talajok állapotának javítása és fennatartása a jövő egyik fontos feladata
Nem csupán a mikrobiális közösségek vizsgálata és kutatása zajlik, hanem olyan anyagoké is melyek alkalmasak lehetnek a PGPB alkalmazásának elősegítésére, támogatására is, így fokozva hatásukat, megakadályozva a talajból való eltűnésüket Ilyen anyagok például a kumarinok, melyeknövényi eredetű másodlagos metabolitok családjába tartoznak és a fenilpropanoid útvonalon keresztül képződnek. Vasmobilizáló hatással rendelkeznek, melyeket a gyökérzet termel és választ ki. Ezen tulajdonságuk miatt a vasfelvételben betöltött szerepük mellett tanulmányozták azt is, hogy képesek-e leküzdeni a fertőzéseket mind a növényi, mind az állati szervezetekben. Ennek oka az, hogy a kumarin hatásspektruma az antimikrobiális és vírusölőtől a véralvadásgátlón át egészen a rákellenesig terjed. A kumarinon kívül az exogén szelént alkalmazása is vizsgálatok sorát indította el, ugyanis szelénben hiányos területeken a terméshozam növelése, a termésminőség és a stressztűrés javítása érdekében igen fontos a visszapótlása.
A fitoremediáció és a PGPB alkalmazása az állati és növényi szervezetek számára fontos (forrás: pixabay)
A kertész naplója #12: Szabad-e metszeni virágzáskor? ... ➜
A néphit szerint április előtt nem érdemes a szőlőmetszést elkezdeni, mert a késői fagyok kárt tehetnek benne. "inkább a szőlő sírjon, mint a gazdája". A hónap töb... ➜
Március 25-e: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Mária fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztu... ➜
Ki ne szeretne egységes, haragos zöld gyepet a kertjébe, amelyben mindig lehet gyönyörködni. Most jött el az ideje, hogy ezt megalapozzuk. De vannak más teendőink is márc... ➜
Február 19.-e Zsuzsanna napja, amikor a népi megfigyelések szerint megszólalnak a pacsirták. Egyes gazdák azt mondták: onnantól kezdve lehet metszeni a szőlőt, hogy azon ... ➜
| +36 (84) 510-009 | info@novenyvedoszer.hu | © novenyvedoszer.hu | Minden jog fenntartva.